A fenntartható fejlődés fogalma széles körben az Egyesült Nemzetek Szervezetének (továbbiakban: ENSZ) 1992-es Riói világkonferenciáján és annak előkészítése során vált meghatározóvá, mint környezetvédelmi alapelv. A fenntarthatóság a fejlődés olyan formáját jelenti, amely „a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit a szükségleteik kielégítésének lehetőségétől[1]. Mindez egy integrált rendszert jelent, mely magában foglalja a gazdaság, a társadalom és a környezet közös ügyeinek egységes kezelését. Az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 15-én fogadta el „A világunk átalakítása 2030-ig” című dokumentumot.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény legelső szakasza a fenntartható fejlődés elvével indít, amely hangsúlyozza, hogy az alapelv áthatja az egész környezetvédelem szabályozását és fontosságát Magyarországon.[2] Kimondja továbbá, hogy az elérhető legjobb technikák (BAT: Best Available Technics) fogalmának szükségszerű velejárója a fenntartható fejlődés. Ezt követően a fogalmát határozza meg, melyben a jelen és a jövő nemzedékek védelme adja annak magját.[3] Végül kimondja, hogy a környezetvédelmi tervezés során elérni kívánt céloknak összhangban kell állniuk a fenntartható fejlődéssel.[4]

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokkal (Sustainable Development Goals, röviden és továbbiakban: SDG-célok) összefüggő, 2021. szeptember 20-án megtartott fórumán (SDG Moment, a továbbiakban: Fórum) Magyarország köztársasági elnöke, Áder János is felszólalt. Videóüzenetében kiemelte, hogy a célok megvalósításának számos területén sikerült előre lépnie hazánknak, és még a COVID-19 világjárvány sem vetett gátat a fejlődésnek.

Az államfő hangsúlyozta, hogy „közel 1,5 millió oltással és egyéb orvosi eszközökkel segítettük a rászoruló, fejlődő és közép-európai országokat”, továbbá sikerként könyvelhető el, hogy lakosságunk csaknem 60%-a a beoltottak közé tartozik. Mindez a 3. SDG-cél, vagyis az „egészség és jóllét” megvalósítását segítette elő.

A középiskolákban már megkezdődött a fenntartható fejlődés tantárgyi oktatása, amely a 4. SDG-célhoz, a „minőségi oktatáshoz” kapcsolódik. Magyarország ezzel egyedülálló lépést tett az legifjabb generációk fenntartható szemléletének formálásában.

A 7. SDG-cél a „megfizethető és tiszta energia” megvalósítását írja elő. Magyarországon a naperőművek beépített kapacitása az elmúlt öt évben a tízszeresére nőtt, az idei évben a „napenergiából megtermelt áram mennyisége több, mint a szénalapú áramtermelés”, továbbá nemzeti energiastratégiával és klímatervvel is rendelkezünk. Hazánk a naperőművi kapacitást 2030-ra 6500 megawattra, 2040-re pedig 12000 megawattra szeretné bővíteni, továbbá a tervek szerint kilenc éven belül a hazai villamosenergia-termelés kilencven százalékát karbonsemleges technológia biztosítaná.

A körforgásos gazdaságra történő átállás jegyében 2021 júliusától betiltásra kerültek az egyszerhasználatos műanyagok, illetve elfogadásra került a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia is.

Mindezek mellett hazánk számos SDG-cél megvalósítására törekszik a továbbiakban is, így például a tiszta víz és alapvető köztisztaság, a tisztességes munka és gazdasági növekedés, az ipar innováció és infrastruktúra, stb… területén.

A Fórumon mintegy 30 ország képviseltette magát, és vázolta fel jó gyakorlatait, valamint további terveit a világjárvány kezelésére az SDG-célok szem előtt tartásával. Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján António Guterres főtitkár bejelentette, hogy a jövőben évente kerül megrendezésre az SDG Moment Fórum, amelyen a résztvevő országok megoszthatják egymással jó gyakorlataikat, előrehaladásukat az SDG-célok elérésében.

Forrás:


[1] BÁNDI Gyula (2014): Környezetjog, Budapest, Szent István Társulat, 43.

[2] 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1. § (1) pontja értelmében a törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.

[3] 29. fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.

[4] A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény 48/B. § (2) b) pontja