A körforgásos gazdasági modell napjainkban egyre nagyobb teret hódít, hiszen egy olyan divatos, ígéretes eszköz, amely megoldást kínál a világ legsürgetőbb, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívásaira. A körforgásos gazdasági modellben minden nem megújuló anyag zárt körben kering. A problémák gyökeréhez visszanyúlva, a körforgásos gazdasági rendszerben a hulladék és a szennyeződés keletkezésének lehetősége már a tervezési folyamatok során kizárt, a termékek és anyagok folyamatos használatban vannak, a természetes rendszerek ily módon regenerálódnak. 

Az új gazdasági modellre utaló célkitűzések elsőként az ENSZ által 2016-ban bevezetett és 2030-ig elérni kívánt, 17 célt és 169 alcélt tartalmazó Fenntartható Fejlődési Keretrendszerben (Agenda 2030) nyertek megfogalmazást. A 193 ország által egyhangúlag elfogadott fenntartható fejlődési célok (SDG-k) közül néhány szorosan kötődik a körforgásos gazdasághoz.

A 2. SDG célja véget vetni az éhínségnek, elérni az élelmiszerbiztonságot és előmozdítani a fenntartható mezőgazdaságot, amely a körforgásos mezőgazdaság megvalósítása révén teljesülhet.

A 6. SDG a fenntartható vízgazdálkodás, valamint a vízhez és közegészségügyhöz való széleskörű hozzáférés biztosítása érdekében fogalmazódott meg. A körforgásos gazdaság olyan technológiák fejlesztésével segíthet elérni mindezt, mint a kis léptékű víztisztítási technológiák, a szennyvízkezelés, a fenntartható higiénia vagy a biogázrendszerek kialakítása.

A körforgásos gazdaság a 7. SDG megvalósításához, mely szerint biztosítani kell az újrahasznosítható és megfizethető energiát mindenki számára, a termékek gyártásának és felhasználásának átalakításával járul hozzá, ezzel is ösztönözve a takarékosabb energiafogyasztás elérését. 

A fenntartható gazdasági növekedés, a teljes és eredményes foglalkoztatás, a méltó munka mindenki számára (8. SDG) egy olyan cél, amit a körforgásos gazdasági modell is támogat azzal, hogy az erőforrások újratervezése, újrafelhasználása, javítása, újragyártása révén új munkahelyek létrehozását ösztönzi.

A 9. SDG az alkalmazkodó infrastruktúra kiépítését, a fenntartható iparosodás megteremtését, valamint az innovációt támogatja. A körforgásos gazdaság mindezt különösen az ipari szimbiózis, az újragyártás és a zárt ellátási láncok megvalósításával ösztönzi.

A fenntartható, befogadó, biztonságos városok és más emberi települések létrehozása (11. SDG) szoros kapcsolatban áll a körforgásos gazdasággal, hiszen a körkörösség alapvető elvei a városi rendszer egyes kulcságazatain keresztül érvényesülnek, a víztől, a lakhatáson és az infrastruktúrán át az élelmiszerig és a táplálkozásig.

A 12. SDG a fenntartható fogyasztási és termelési szokásokat támogatja, mely a körforgásos gazdasági modell egyik kulcsterülete. Ennek keretében törekszik a fenntartható termékek és szolgáltatások, fenntartható ellátási láncok, a megújuló energiák, valamint a vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás közötti szinergiák megvalósítására.

Az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségessége a 13. SDG-ben fogalmazódik meg. Az éghajlati célok teljesítéséhez a termékek gyártásával járó szén-dioxid kibocsátással is meg kell küzdeni. E kihívás kezelésére a körforgásos gazdaság az energiatermelés megújításával szintén megoldást kínál.

Az óceánok fenntarthatóságára (14. SDG), a műanyagszennyezettség csökkentésére a körforgásos gazdaság szintén megoldást kínál, különösen az értékláncokon belüli intézkedések tekintetében, a tervezéstől a gyártáson és felhasználáson át a hulladékkezelésig.

A 15. SDG a Föld ökoszisztémáinak fenntartható használatára, a fenntartható erdőgazdálkodásra, az elsivatagosodás, a talaj degradációjának visszafordítására, a biodiverzitás csökkenésének megállítására ösztönöz. Mindehhez a körforgásos gazdaság az ökológiai mezőgazdaság, a szerves hulladékok kezelése, a regeneratív agro-erdészeti gyakorlatok vagy a száraz régiók körkörös vízgazdálkodási gyakorlatai révén járul hozzá.

A körforgásos gazdasági modell megvalósítására számos példa létezik szerte a világban több gazdasági ágazatban, mint például az autóiparban, az építőiparban, az élelmiszeriparban, a textiliparban, a vegyiparban vagy a szennyvízkezelésben.

Forrás:

  • Netherlands Enterprise Agency (2020): Circular Economy & SDGs: How circular economy practices help to achieve the Sustainable Development Goals (A körforgásos gazdaság és a Fenntartható Fejlődési Célok: Hogyan segíti a körforgásos gazdasági gyakorlat a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítását)