Szerző: dr. Horváth Jessica

Az Európai Unió és hazánk környezetpolitikájában is alapelvként jelenik meg az elővigyázatosság és a megelőzés. Gyakran előfordul, hogy szinonimaként használjuk a két fogalmat, pedig nem ugyanazt jelentik.

Az elővigyázatosság elve egy olyan kockázatkezelési eszköz, amely figyelemmel van az esetleges későbbi környezeti ártalmak bekövetkezésének lehetőségére. Az elővigyázatosság a megelőzés elve előtt járva egy lépéssel arra hivatott, hogy már a tevékenységek megalapozása során meggátolja az olyan helyzetek kialakulását, amelyek a megelőzés alkalmazását tennék szükségessé. Az elővigyázatosság elve óvatosságra és körültekintésre int, hatóköre az Európai Unió valamennyi cselekvési területére kiterjed az egészség, a fogyasztók biztonsága, valamint a környezet védelme magas szintű biztosítása érdekében. Amennyiben kétely merülne fel egy termék biztonságával kapcsolatban, és az objektív tudományos értékelést követően is fennáll a bizonytalanság, az elővigyázatosság elve alapján lehetőség van a termék forgalmazásának leállítására vagy akár a piacról való kivonására is. Az ilyen jellegű utasításnak megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lennie, továbbá amint további tudományos információk állnak rendelkezésünkre, az intézkedés felülvizsgálata szükséges.

A megelőzés alapelve kettős vonatkozású: az ártalmak megelőzése, az ismert és várható hatások elleni fellépés mellett a már végbemenő károsodás további hatásainak megakadályozását is magában foglalja. A megelőzés elvének érvényesítése a közigazgatás eszközeivel valósul meg leghatékonyabban, például a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés, a csőd- és a felszámolási eljárás környezetvédelmi követelményei, a határértékek, a termék-, illetve technológia minősítése stb. útján. A megelőzés érdekében a környezethasználónak a leghatékonyabb megoldásokat, valamint az elérhető legjobb technikát (BAT) kell igénybe vennie.

A környezethasználat megszervezése és végzése során a két elv együttesen alkalmazandó a környezetterhelés mértékének és igénybevételének csökkentése, a környezetszennyezés megelőzése, valamint a környezetkárosítás kizárása érdekében.

Forrás:

  • Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikk
  • Bándi Gyula (2014): Környezetjog, Budapest, Szent István Társulat
  • Tahyné dr. Kovács Ágnes (2013): A genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó szabályozásról egyes környezetjogi alapelvek, különösen a fenntartható fejlődés tükrében, PhD értekezés, Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskola. Elérhető: https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/KovacsA_dolgozatv.pdf (A letöltés ideje: 2021.05.04.)