Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (a továbbiakban: ÉVOSZ) 2021. június 16-án kelt Vezetői összefoglalója a német építőipari konjunktúrák anyaghiányáról számol be.

A kis- és közepes méretű építőipari vállalkozásokat tömörítő Német Építőipari-Kézművesipari Központi Szövetség (Zentralverband des Deutschen Baugewerbes-ZDB) legfrissebb konjunktúra-elemzésében is erre hívja fel a figyelmet. Az elemzés felsorolja azokat a tényezőket, amelyek fékezőleg hatnak az építőipar növekedésére.

Áremelkedés

2020. utolsó negyedévétől kezdve jelentős áremelkedés figyelhető meg különösen az acél- és a faipari termékek, valamint a szigetelőanyagok piacán, amely dinamikusan növekvő és jelentős termékhiánnyal párosul. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt 12 hónapban a faipari termékek esetében 27-35%-os, a dízel üzemagyagnál 22%-os, a nyersolajtermékek esetében 15%-os, a betonacélnál 30%-os, míg a műanyagtermékek esetében 13-23%-os árnövekedés mérhető. 

Az áremelkedés és anyaghiány okát a Szövetség elemzői a világjárvánnyal hozzák összefüggésbe, amely az USA és Kína gazdaságának újbóli erősödése után a nemzetközi szállítási láncolatokat zavarta össze. 

Faipari termékek hiánya

A fával alapvetően mindig is a világpiacon kereskedtek. Új jelenség azonban, hogy a Németországban kivágott fával is immár ezen a piacon kereskednek. 

Ennek okát két tényezőben látják: az egyik tényező az USA-ban tapasztalható hiány a fa alapanyagból.  Ezt a hiányt az amerikai erdőtüzek, valamint az USA által a kanadai faimportra kivetett vám indukálja. Ehhez párosulnak még a kanadai erdőket megtámadó pusztító rovarok okozta károk is.  A Kanadából kieső szállítmányokat az USA jelentős mértékben Németországból pótolja. 

A másik ok Oroszország faexport-embargója Kína felé. Az embargó következtében Kína Németországból biztosítja faimportjának egy jelentős részét.

Műanyagtermékek hiánya

Jelenleg a legnagyobb hiány a szigetelőanyagokban, a fóliákban és a műanyag csövekben tapasztalható. 

A hiány oka többrétű, egyrészt a termelési kapacitások mintegy fele Ázsiában van. A járvány utáni termelésnövekedés csak a tavalyi év harmadik negyedévében indult meg. A termékek jelentős részét azonban nem Európában, hanem a 2020. novemberében Ázsiában létrehozott szabadkereskedelmi övezetben, az RCEP-ben értékesítik, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének számít. 

A kialakult hiányban közrejátszott az is, hogy az USA-ban a februári téli hidegek miatt 
leállt a műanyagtermékek gyártása. 

Termeléscsökkenés volt tapasztalható Európában is. Holland és francia sztirol- és propilén-oxid gyártók szüneteltették termelésüket előre nem látható károkra és műszaki problémákra hivatkozva.

Az Ázsiából történő szállításokat akadályozta a Szuezi-csatornában történt hajószerencsétlenség is. 

Acéltermékek áremelkedése

A jelenleg tapasztalható magas acélárakat egyértelműen Kína megnövekedett acéltermék-igénye okozza. A korábbi acélexportőrből mára acélimportőr lett.

Az építőipar mellett az autógyártásban is nagymértékű kereslet figyelhető meg az acéltermékek iránt.

Ugyanakkor azonban az európai, elsősorban lengyel, francia, osztrák, olasz és német acélgyártók csak mintegy 80-85%-ban használják ki termelési kapacitásukat. A meglévő kapacitásaik kihasználása helyett az acéltermelők jelenleg inkább a hiány miatti áremelésből adódó lehetőségeiket aknázzák ki.

A Német Építőipari-Kézművesipari Központi Szövetség indítványa a szövetségi kormány felé

A mindenkori politikának egyik feladata, hogy nemzeti és EU-s szintű nyersanyag-stratégia alapján biztosítsa a német gazdaság, ezen belül a német építőipar nyersanyaggal történő ellátottságát. 

Az elsődleges nyersanyagok esetében ez azt jelenti, hogy továbbra is biztosítani kell azok kitermelésének lehetőségét. Németország elegendő fa-, homok-, kavics és gipsz nyersanyagforrással rendelkezik, ezeket csak ki kellene használni, azaz továbbra is engedélyezni azok kitermelését és nem megtiltani azzal a kifogással, hogy a kitermelés fölösleges beavatkozás a természetvédelembe. 

A hazai kitermelés csökkenti a beszállítási utak hosszát, ami kedvezően hat az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogására is. Az építőipar ellátása hazai kitermelésű és gyártású építőanyaggal csökkenti a nemzetközi nyersanyagpiactól való függőséget és az ezzel összefüggő ár- és szállítási kockázatok mértékét. 

Mindezeken túl az értékteremtés és a beruházások is országon belül maradnak, amivel lehetővé válik az olyan fontos építési feladatok végrehajtása, mint a lakásépítés, az energiaszektor korszerűsítése, a német út- és a vasúthálózat további kiépítése, valamint a környezetvédelmi célok elérése. 

A fenti általános indítványon túl a Szövetség felkéri a kormányt, hogy 

  • minden építőipari vállalkozás részére meghosszabbítva, 2021. december 31-ig biztosítsa a rövidített munkaidejű foglalkoztatás után járó támogatás igénylésének egyszerűsített lehetőségét
  • hosszabbítsa meg a társadalombiztosítási befizetések moratóriumára vonatkozó szabályozást
  • tegye lehetővé anyagárváltozási záradék beépítését a közbeszerzés alapján elnyert építkezésekre vonatkozó új szerződésekbe
  • mondjon le a beszállítási problémák miatt előálló építési határidőcsúszásra vonatkozó szankciókról
  • dolgozzon ki egy nemzeti és európai szintű építőanyagipari nyersanyag-stratégiát.

A cikk alapjául az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) 2021. június 16-án kelt „Anyaghiány fékezi a német építőipari konjunktúrát” című Vezetői összefoglalója szolgál.