A szerző a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont kutatója , közgazdász, jogász, kivonatolt pályamunkájával a XXXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójában II. helyet ért el Agrárjogi és Környezetjogi tagozatban. 

Fenntartható fejlődés megjelenése a gyorséttermi vendéglátás jogi szabályozásában

A cím egy olyan szakdolgozatból továbbfejlesztett tudományos diákköri dolgozatot takar, mely bemutatásra került a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Tudományos Diákköri Konferenciáján, valamint kijutott az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (vagy röviden OTDK-ra) is, amely Magyarország egyik legrangosabb tudományos versenye, és amely felsőoktatásban tanuló hallgatók számára kerül megrendezésre. 

Mi az alapvető problémafelvetése a dolgozatnak? 

A XXI. század egyik legjelentősebb kihívását jelenti a globalizáció miatt megnövekedett fogyasztás.  A pazarló életmód egyre nagyobb nehézség elé állítja a nagy cégeket, ezen belül a vendéglátóiparban működő vállalatokat is, hogy integrálni tudják a fenntarthatóság elvét a vállalati struktúrájukba. 

Hogyan nyerhet mégis teret a környezetjogi szabályozás egy gyorsétterem életében? 

Az Európai Unió tagjaként számos jogszabály igyekszik fenntarthatóságra kötelezni a nagyobb, hulladékot termelő vállalkozásokat. Ez jelentheti a gyorséttermeknél környezetbarát termékek alkalmazását, a szelektálási és újrahasznosítási rendszerek kidolgozását, illetve a menedzsment, valamint audit rendszerek gyorséttermi fejlesztését is. A szerző OTDK-dolgozatában javasolja az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzését, mely szorosan kapcsolódik a megelőzés környezetjogi alapelvéhez. Emellett javaslatot fogalmaz meg különböző, éttermi szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára megelőzési rendszereik korszerűsítésére, valamint vizsgálja az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak gyakorlati megvalósulását is. Egyrészt a Hazard Analysis and Critical Control Points (veszélyelemzés és kritikus ellenőrzőpontok), vagyis a HACCP rendszer megfelelő alkalmazását, felügyeletét és korszerűsítését, másrészt az anyaghányadok megfelelő számítását és a rotációs rendszerek, főként a „first in first out”, azaz amit először raktároztunk be, azt fogjuk először felhasználni, vagy rövidítve FIFO-rendszer használatát elemzi. A biohulladék elkülönített gyűjtésére jogalkotási javaslat került megfogalmazásra a dolgozatban. A másik koncepcionális újítást a műanyag-hulladék kiváltása jelentheti. Összhangban az egyszerhasználatos műanyagok betiltására vonatkozó uniós jogszabállyal, a gyorséttermeknek aktív magatartással kell reagálniuk a műanyaghulladék keletkezésének megelőzésére, illetve annak hatékony kezelésére. A magyarországi gyorséttermek számára előnyös lehet, ha csatlakoznak az Eco-Management and Audit Scheme-hez, vagy csak röviden EMAS-hoz, amely az Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere. Az EMAS olyan többletet képes nyújtani a csatlakozott szervezeteknek, melyek a jogi szabályozás egyszerűbb áttekinthetőségében, a vállalati felelősség (tudatosság) erősödésében, valamint a (hatósági) eljárások egyszerűsödésében jelennek meg. A hitelesítési független szakértők általi rendszeres ellenőrzés pedig az önszabályozás tökéletes megtestesülését jelenti. Olyan vállalatok csatlakozása célszerű, melyek hatékonyan működtetik az ISO (International Organization for Standardization) 14000-es szabványokat, amelyet a szakmában az EMAS-ba való belépés előszobájának szokás nevezni. A sikeres csatlakozás az EMAS logó és cím használatát jelenti, mely egy erős védjegynek számít és népszerűsítő kampányokban is felhasználható.