Az építkezések által okozott súlyos környezeti károk csökkentése érdekében a világ legnagyobb népességű és leggyorsabban fejlődő országa, Kína arra ösztönzi építészeit, hogy a helyi viszonyokat figyelembe véve az egyes tájegységekhez igazodó építési módszereket alkalmazzanak. Az elmúlt évtizedekben tapasztalt technológiai fejlődés ellenére egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az évszázadok során bevált kézzel készített épületek, valamint a helyi és megújuló anyagok alkalmazása iránt.

A Quimen Fekete Tea Ház (Qimen Black Tea House) renoválásához például az Atelier Lai a gerenda megerősítéséhez, a padlólemez alátámasztására, illetve a tető kialakításához egy régóta bevált építkezési anyagot, fát használt.  A Qifeng Történeti Múzeum (History Museum of Qifeng Village) esetében a SUP Atelier az újrahasznosítást, valamint az épület korábbi építőanyagainak megmentését helyezte előtérbe. A renoválás során nemcsak a régi tetőcserepeket, de a csiszolt fapadlókat is megőrizték.

A kövekből felépített Tibet Namchabawa Látogatói Központot (Tibet Namchabawa Visitor Centre) a Standarrdarchtecture építésziroda úgy képzelte el, mint egy hegyből kinyúló sziklatömb. Messziről nézve nem rejtőzik, de nem is emelkedik ki a háttérből. Az épület a tibeti építészet egy jellegzetes példája.

A vörös tégla szintén népszerű építkezési anyag Kínában. Pekingben az Atelier A által felújított Nicha Tujia Étterem (Nicha Tujia Restaurant) esetében például a legtöbb régi téglát megőrizték, az újrahasznosított téglákat régi sanghaji épületekből távolították el, és onnan szállították őket a munkálatok helyszínére. A pekingi Tianqiao északi részén található hutongal, azaz sikátorral összekötött bungaló negyed, az In-Houtong (In-Hutong Renewal of Chuziying Hutong 3) felújítása során drága anyagok helyett fát, szürke téglát, acélt és üveget használtak. Az új és a régi hagyományokat vegyítve a szürke téglákat hagyományos, valamint modern módszerekkel állították elő.

A kortárs kínai építészetben a bambusz szintén kedvelt építkezési anyag. A Jangce folyó partján fekvő Yibin városa Kína egyik legősibb települése. Az itt épült Bambusz Kunyhó (Bamboo Lodge) tervezése során a QAD építésziroda rusztikus, környezetbarát épület kialakítására törekedett, ennek érdekében az építkezések során elsősorban bambuszt használt. A Wuyishan Bambusz Tutaj Gyár (Wuyishan Bamboo Raft Factory) esetében a verandák árnyékoló lamellái, valamint a napellenzők, az ajtók, az ablakok és a korlátok szintén bambuszból készültek.

A döngölt föld évszázadok óta használt építkezési anyag Kínában. A Sanbao Művészeti Múzeum (SanBaoPeng Art Museum) esetében kihasználva, hogy a helyi település egyedi, vörös színű talajjal rendelkezik, az építkezéshez a DL Atelier döngölt földet használt. A Chatouya Látogatói Központ (Chatouya Visitor Center), valamint a Qingxiao Rezidencia (Qingxiao Residence) felújítása során szintén a helyi anyagok, köztük a döngölt föld újrahasznosítására törekedtek.

A vidéki építkezés jellemzője, hogy az építőanyagok nagymértékben lokalizáltak, ezért az építkezések, valamint a felújítások során kulcsfontosságú a helyi adottságok kihasználása, illetve az eredeti épületek anyagainak újrahasznosítása.

Forrás: