OTÉK-változások – II. rész

Többrészes blogsorozatunkban az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fontosabb változásait mutatjuk be.  Korábbi bejegyzésünkben a településrendezés követelményeinek változásait kezdtük el vizsgálni, és az általános területhasználatot mutattuk be. Jelen blogposztunkban a területfelhasználási egységek tagozódását vesszük górcső alá, és két kisebb témát elemzünk: az építési övezetek, övezetek alapvető követelményeit, illetve a közművesítettség mértékének változásait.

Az általános használatú területek településfejlesztési tervben jelölt területeit a településrendezési tervben közterületekre és egyéb közterületnek nem minősülő általános használatú területekre kell tagolni. Mindezt akkor kell alkalmazni, ha a tagolást a fejlesztési terv nem tartalmazza.[1] Új elemként jelenik meg a fejlesztési terv alkalmazása, valamint a területfelhasználási egység fogalma kikerült a jogszabályból.

Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján úgy kell besorolni, hogy az egy övezetbe tartozó, azonos adottságú telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg. Az építési övezeten belül zártsorú beépítés esetén a saroktelekre vonatkozóan, valamint kialakult állapotú terület esetén az övezeti sajátosságoktól eltérő adottságú telkekre eltérő építési jog is megállapítható.[2]

Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területeken építési tevékenység csak helyi építési szabályzat alapján végezhető[3], vagyis a jogalkotó az építési övezetekre vonatkozó paramétereket „kivette” a jogszabályból, és kizárólag a helyi építési szabályzatra telepíti azokat.

A helyi építési szabályzatban a megengedett legnagyobb beépítési magasságot az épület-, a homlokzat- vagy a párkánymagasság alkalmazásával kell meghatározni, amelyek indokolt esetben egy építési övezeten, övezeten belül együtt is alkalmazhatóak.[4] Az együttes meghatározás jogalkotói újításként jelenik meg. A megengedett legnagyobb beépítési magasság meghatározása mellett pedig kiegészítő előírásként az épület legmagasabb pontja is meghatározható az új szabályok értelmében.[5]

A nagyvárosias lakóterületen, a kisvárosias lakóterületen és a településközponti vegyes területen – zárt sorú beépítés esetén – az épületmagasság meghatározása során a település sajátosságainak megfelelő utcai légtérarányt kell biztosítani.[6] 

A szintterület számítása során a bruttó alapterületbe nem kell beszámítani az oldalt nyitott emeleti folyosó, a szabad lépcső, a légudvar, a légakna, a belső udvari árkád, az 1,90 méternél kisebb belmagasságú helyiség vagy helyiségrész bruttó alapterületét, valamint a loggia és a fedett terasz bruttó alapterületének a felét sem a jogszabály-módosítás értelmében.[7]

Az „Építési övezetek, övezetek alapvető követelményei” alcímegy további, 7. ponttal egészült ki.A helyi építési szabályzat az egyes építési övezetekhez és övezetekhez kapcsolódóan a szintterületi mutató számításáról – szintterület számítására vonatkozó, korábban lefektetett szabályok figyelembevétele mellett – külön rendelkezhet. Ennek értelmében a helyi építési szabályzat ismét eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

A fővárosi rendezési szabályzat a szintterület-átlagérték számításáról külön rendelkezik, a kerületi építési szabályzat a szintterületi mutatót és annak számítását ezzel összhangban állapítja meg. [8] A szintterület számítása bekezdés szerint a szintterület számítása során a bruttó alapterületbe nem kell beszámítani bizonyos épületrészeket (például erkély, függőfolyosó).[9]

„A közművesítettség mértéke” alcím rendelkezéseinek módosítása értelmébena helyi építési szabályzat a közműellátás mértékét és módját az építési övezetek és övezetek csoportjára vagy az építési övezetre és övezetre állapítja meg.[10] Vagyis illeszkedve a törvény korábbi fogalommeghatározásához, nem csupán az övezetenként, hanem építési övezetre és övezetek csoportjára is meg kell határozni a közművesítettség mértékét. Az alcím kiegészül az alábbi rendelkezéssel: A közművesítettség közüzemi ellátással vagy – a 47. § (Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés) és a 47/A. § (Megújuló energiaforrások) szerinti előírások betartása mellett – egyedi közműpótlók, megújuló energiaforrások alkalmazásával történhet.[11]

Forrás:

  • Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
  • A kép forrása: www.pexels.com

[1] OTÉK 7. § (1)

[2] OTÉK 7. § (2)

[3] OTÉK 7. § (3)

[4] OTÉK 7. § (3a)

[5] OTÉK 7. § (3b)

[6] OTÉK 7. § (5a)

[7] OTÉK 7. § (6)

[8] OTÉK 7. § (7)

[9] OTÉK 7. § (6)

[10] OTÉK 8. § (1)

[11] OTÉK 8. § (3)