OTÉK-változások – V. rész

Többrészes blogsorozatunkban az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fontosabb változásait mutatjuk be. Jelen írásunk tovább vizsgálja a beépítésre szánt területek módosításait.

A jogszabály további módosítása, hogy az „üdülőházas terület” alcímet az „üdülőházas üdülőterület” váltja fel. A fogalomban azonban nem történt lényeges változás, csupán az alcím szerinti szövegpontosításra került sor. A Korm.rendelet értelmében az itt elhelyezhető rendeltetések az alábbiak: az üdülőházas üdülőterület kiszolgálását biztosító iroda, kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű, kulturális, közösségi szórakoztató, hitéleti és sport. Továbbá a jogi szabályozó kimondja, hogy üdülőházas üdülőterületen sem helyezhető el önálló lakóépület. Egy telken pedig az üdülőépületen belül kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon.[1]

További módosítás, hogy a „hétvégi házas terület” alcímet a „hétvégi házas üdülőterület” váltja. Ez esetben a fogalom is bővül, amely szerint: a hétvégi házas üdülőterületen jellemzően legfeljebb két üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el, amely állandó üdülői kör időszakos pihenésére szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. A fogalommeghatározásból a jogalkotó „eltávolította” a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó mértékegységet. Ezen kívül a jogszabály ezen részében a terület szót az üdülőterület váltja fel.[2]

A „különleges terület” alcímet is bővítette a jogalkotó, így az új alcím: „különleges beépítésre szánt terület”.

A módosító jogszabály értelmében a különleges beépítésre szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek, vagy településrendezési adottságuk egyedi – a fejlesztési célok vagy a helyi sajátosságok figyelembevételével –,azzal, hogy a  beépítésre szánt különleges terület célját és fajtáját a  településtervben, a  sajátos használat szerinti építési övezetet és a  kapcsolódó beépítési előírásokat a  helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni. A jogszabály ezen része kiegészült az egyedi településrendezési adottsággal, mint különleges beépítésre szánt területbe tartozó területtel, ezen felül pedig a Korm.rendelet előírja, hogy a helyi építési szabályzatban a sajátos használat szerinti építési övezetet is meg kell határozni 2021. július 16-tól. Különleges beépítésre szánt területként határozható meg továbbá a kempingterület. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a jogszabály akként rendelkezik, hogy az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások számára kijelölt telkek különleges beépítésre szánt építési övezetbe tartozónak tekintendőek a területfelhasználási egység helyett.[3]

A módosítás eredményeképp a beépítésre szánt terület fogalmát az építési övezet váltja, amelynek felső határát továbbra is a jogszabály 2. számú melléklete tartalmazza. Ugyanígy a 25/A. §-ban az övezet fogalom használandó a beépítésre nem szánt terület helyett. [4]

A következő bejegyzésünkben a beépítésre nem szánt területek elemzésére kerül sor.

Forrás:

  • Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. (a letöltés dátuma: 2021.08.28.)
  • 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet indokolás az egyes kormányrendeleteknek a településtervezés egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez (a letöltés dátuma: 2021.08.28.)
  • A kép forrása: www.pexels.com

[1] OTÉK 22. §

[2]  OTÉK 23. §

[3] OTÉK 24. §

[4]  OTÉK 25. §