Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása a településrendezés területén végbemenő szemléletváltást tükrözi. Ennek megfelelően szükség volt a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletek módosítására, valamint újak megalkotására. 2021. július 16-tól az új Településrendezési Kódex átveszi a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (régi Településrendezési kódex) helyét.

A régi Településrendezési Kódexhez képest fontos változást jelent, hogy településenként egy fejlesztési és egy rendezési típusú terv készítését írja elő a jogszabály, amelyek egységes új, gyűjtőfogalmi elnevezése a településterv. A jogalkotói célkitűzésben a fejlesztési és rendezési dokumentumok számának racionalizálódása érhető tetten.  Az új szabályok értelmében a településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a településfejlesztési terv váltotta fel, így a településrendezési eszköz fogalmát és a településszerkezeti terv tervtípust elhagyta a jogalkotó. Mindennek következménye, hogy a helyi építési szabályzat maradt meg rendezési típusú tervként. A fővárosi kerületek önkormányzatai kerületi építési szabályzatot, a fővárosi önkormányzat pedig fővárosi rendezési szabályzatot fogadhat el az új jogszabály értelmében.

A jogszabály indokolása egyértelművé teszi, hogy a tervek tartalma egyszerűsödik, amelynek célja kettős: egyrészt az önkormányzatok tervalkotási folyamatának könnyítését, másrészt pedig a tervkészítési, módosítási folyamatok gyorsítását szolgálja. A településfejlesztési terv és településrendezési terv megalkotásának, módosításának szabályait is részletesen meghatározta a jogalkotó, a fővárosi és fővárosi kerületi településtervek elfogadásának szabályaira pedig külön jogszabályi rendelkezések kerültek elfogadásra.

Digitalizáció következik be a fejlesztési és rendezési tervek egyeztetésében, valamint a jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása terén, amellyel a gyorsaság és a hatékonyság növelése a jogalkotói cél. Új adatszolgáltatási és véleményezési platform került bevezetésre 2021. július 16-tól, amely az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) nevet viseli és amelyet a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. üzemeltet. A településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet kapcsán megmaradt azonban a helyi partnerségi egyeztetés lehetősége, amelynek szabályaira az önkormányzat által megalkotott partnerségi rendelet az irányadó.

Az új jogszabály az eljárási határidőket is módosította, csökkentette, így a településtervek már gyorsabban és egyszerűbben fogadhatók el.

Az 5000 főnél kisebb népességű településeken a „mainál” jóval egyszerűbb tartalmú tervek elkészítésének lehetőségét valósította meg a jogalkotó, amelyhez a településtervek minimális tartalmi követelményeit is meghatározta. A fejlesztési terveknek így az alábbi három típusa különböztethető meg: integrált, stratégiai és területi alapú fejlesztési terv. A településfejlesztési terv és a helyi építési szabályzat tartalmi követelményei is szabályozásra kerültek az új jogszabályban, amelyeket minden település esetén kötelező alkalmazni, azonban segítve a kisebb (5000 fő alatti) településeket, bizonyos tartalmi elemeket csak a nagyobb (5000 fős lélekszámot meghaladó) település estén kötelező tartalmaznia a két településrendezési szabályozónak. A kisebb települések szabad belátásuk szerint dönthetnek a lehetséges tartalmi elemek alkalmazásáról. A jogszabály indokolása meghatározza példaként, hogy mely elemeket célszerű feltüntetni: így a helyi építési szabályzatban a beépítési módra, közterület-alakításra vonatkozó előírásokat, a településfejlesztési tervben az összetett cselekvési programot, összetett fejlesztési tervlapot vagy a monitoringot.

A több kisebb település közös tervkészítése továbbra is lehetőséget jelent az önkormányzatok számára azzal a megkötéssel, hogy a fejlesztési tervet és a rendezési tervet önkormányzatonként külön-külön kell elfogadnia a képviselő testületeknek.

Az új Településrendezési Kódex a biológiai aktivitásérték számításának módját is rendezi, kitér továbbá az új beépítésre szánt területek kijelölésével kapcsolatban az aktivitásérték fenntartásának igazolására, valamint a vonatkozó értékmutatókra is, amelyek a számításokat teszi könnyebbé és egyszerűbbé.

A jogszabálymódosítás elsődleges indoka az volt, hogy a településtervezésben és -rendezésben végbemenő folyamatokat egyszerűsítsék, az információáramlás és adatfeldolgozás hatékonyságát növeljék, továbbá az Étv. módosításakor szükségessé vált az új településrendezési eszközrendszer, vagyis településtervek részletszabályainak meghatározása.

Forrás:

  • Indokolás a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez.
  • A kép forrása: www.pexels.com