4. rész – Bejelentett nettó nulla vállalások és az energiaszektor

Az elmúlt évben dinamikusan nőttek a kormányok azon ígéretei, amelyek szerint nullára csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az említett fogadalmak napjainkra a globális GDP és szén-dioxid-kibocsátás mintegy 70%-át fedik le. A bejelentett vállalások kevesebb mint egynegyede jelenik meg a belföldi jogszabályokban, továbbá még kevés konkrét intézkedés vagy politika támasztja alá a teljes körű, időben történő megvalósításukat. Blogsorozatunk mai részében ezeket a kérdésköröket járjuk körbe.

A „kijelölt politikák forgatókönyve” [Stated Policies Scenario (STEPS)] csak azokat a konkrét politikákat veszi figyelembe, amelyek időszerűek, vagy a kormányok már bejelentették őket. Az éves energiával összefüggő és ipari szén-dioxid-kibocsátás a 2020-as 34 Gt-ről 36 Gt-re emelkedik 2030-ra, és 2050-ig az említett szint körül marad. Ha a kibocsátások ezen a pályán haladnak tovább, illetve hasonló változásokkal kell számolni az energiával összefüggésben nem álló üvegházhatású gázok kibocsátásában, akkor 2100-ra a hőmérséklet (50%-os valószínűséggel) 2,7 fokkal emelkedik majd meg.  2050-re a megújuló energiaforrások biztosítják majd a globális villamosenergia-termelés közel 55%-át (2020-ban ez az érték 29%), de a tiszta energia lemaradásban lesz más ágazatokban. A globális szénfelhasználás 2020 és 2050 között 15%-kal csökken; az olajfelhasználás 2050-re 15%-kal lesz magasabb, mint 2020-ban; a földgáz-felhasználás pedig közel 50%-kal emelkedik majd meg.

A „bejelentett ígéretek ügye” [The Announced Pledges Case  (APC)] azt feltételezi, hogy az összes bejelentett nemzeti nettó nulla kötelezettségvállalást teljes mértékben, időben meg kell valósítani, függetlenül attól, hogy konkrét politikák alátámasztják-e azokat. A globális energiával összefüggésben és az ipari folyamatok következtében a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra 30 Gt-re, 2050-re pedig 22 Gt-re csökken. A globális villamosenergia-termelés közel duplájára emelkedik, így 2050-re meghaladja az 50 000 TWh-t. A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia termelésében közel 70%-ra emelkedik 2050-re. Az olajkereslet nem tér vissza a 2019-es csúcsra, 2020-ról 2050-re körülbelül 10%-kal, 2050-re pedig 80 mb/d-re csökken majd. A szénfelhasználás 2050-re 50%-kal csökken, míg a földgáz-felhasználás 10%-kal nő a 2025-ös évben, mely szint 2050-re is megmarad.  

A nettó nulla célok elérésében központi szerepet játszik a hatékonyság, a villamosítás és a szén helyettesítése alacsony kibocsátású erőforrásokkal a villamosenergia-termelésben, különösen a 2030-ig tartó időszakban. A nukleáris-, hidrogén-, és a bioenergia mindehhez történő hozzájárulása, valamint a szén-dioxid-leválasztás és tárolás módszerének megváltozása országonként eltérő, az adott körülményektől függ.

A „bejelentett ígéretek ügye” és a „kijelölt politikák forgatókönyve” közötti tendenciák eltérése szemlélteti azt a változást, melyet a jelenlegi nettó nulla kötelezettségvállalásai okoznának, ugyanakkor hangsúlyozni szükséges az olyan konkrét politikák és rövid távú tervek fontosságát is, amelyek összhangban állnak a hosszú távú nettó nulla ígéreteivel. 

A „bejelentett ígéretek ügye” azonban arra is erőteljesen rávilágít, hogy a meglévő nettó nulla kibocsátási vállalások – még ha teljes mértékben teljesülnek is – messze elmaradnak attól, ami ahhoz szükséges, hogy 2050-re ténylegesen elérjük a globális nettó nulla kibocsátást.

Forrás: 
-   Teljesen felhagyott a fosszilis energia védelmével a Nemzetközi Energia Ügynökség | Másfélfok (masfelfok.hu) (A letöltés dátuma: 2021.06.22.) 
-      Net Zero by 2050 – Analysis - IEA (A letöltés dátuma: 2021.06.22.)