Az utolsó fáklyavivő által idén július 23-án a tokiói Nemzeti Stadionban meggyújtott olimpiai üst nemcsak a nyári játékok kezdetét jelezte, hanem Japán fenntartható jövő felé vezető útjának új fejezetét is. A XXXII. nyári olimpiai játékokat eredetileg 2020-ban tartották volna, de a koronavírus-járvány miatt az esemény megrendezése egy évet késett. 

Cikksorozatunkban bemutatjuk, miért nevezhetjük az eddigi legzöldebb Olimpiának a kis késéssel idén megtartott világhírű sportrendezvényt.

A már most “hidrogénolimpiának” nevezett Tokió 2020 nemcsak a versenyről szól, de a jövő üzemanyagának bemutatója is. Az olimpiai fáklyát útjának egy részén, valamint az olimpiai és paralimpiai üstöt a nyári játékok történetében először hidrogénnel táplálták. Az éghajlatváltozással szembeni fellépés érdekében az idén megrendezett rangos sportesemény célja ugyanakkor az is, hogy szén-dioxid-semleges legyen. 

Tavaly a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgy döntött, hogy 2030-tól minden olimpiai játéknak “klímapozitívnak” kell lennie, ugyanakkor a szervezők már a Párizsba tervezett 2024. évi  sporteseményt is “éghajlatpozitív” módon szeretnék megrendezni. Úgy tervezik, hogy a nyári játékok elkerülhetetlen kibocsátásait egy olimpiai erdő telepítésével kompenzálják majd. Az idén megtartott olimpiai játékok megrendezésére benyújtott Tokió 2020 pályázat fenntarthatósági stratégiájának három pillére közül az egyik a szén-dioxid-semleges játékok megvalósítása az energia- és erőforrásfogyasztás, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, illetve a megújuló energiaforrások és az alacsony energiafelhasználású járművek használata révén.

A megfogalmazott célok elérése érdekében a tokiói olimpiai falu helyszíneinek kialakítása egyrészt a már meglévő épületek kihasználásával történt, másrészt itt alakították ki Japán első teljes körű hidrogén-infrastruktúráját. Az “Örökség zónája” nevet viselő területen található stadionok és sportcsarnokok egy része már a korábbi, 1964-es tokiói olimpia során is használatban volt. A másik, “Tokiói Öböl” nevű terület az innovatív, dinamikus városi fejlődést szimbolizálja. A két zóna a hagyomány és az innováció találkozását jelképezi, együttes rajzolatuk a végtelenséget szimbolizáló fekvő nyolcas jelét adja ki. Az olimpiai falu kollégiumaiban, étkezdéiben, edzőtermeiben az áramot és a meleg vizet hidrogén biztosítja. A játékok után a falut hidrogénnel működő lakásokká, iskolákká, üzletekké és egyéb létesítményekké alakítják át. Az olimpiai falu hidrogénellátásának biztosítása érdekében Fukusima prefektúrában, Namie városában épült meg a világ egyik legnagyobb hidrogénüzeme, amely évente 900 tonna hidrogén előállításához közel 10 000 kilowatt napenergiát használ fel.

Az olimpiai játékok járműveinek közel 90 százaléka üzemanyagcellás elektromos jármű (FCEV) vagy hibrid modell. Az olimpiai partner Toyota 500 darab hidrogénes FCEV-autóból és 100 darab FCEV-buszból álló flottát biztosított, továbbá 35 hidrogéntöltő állomást telepített Tokió városában.

“A sportnak megvan az ereje ahhoz, hogy megváltoztassa a világot és a jövőnket. Ezt az örökséget szeretnénk a jövőbeni játékokra hagyni.” – hangsúlyozta Hashimoto Seiko, a Tokyo 2020 elnöke nyilatkozatában. A szervezők célja, hogy az 1964-es tokiói olimpiai játékokhoz hasonlóan, amely a nagysebességű Shinkansen vonatrendszert hagyta hátra, a 2020-as világszínvonalú sportesemény egy hidrogénalapú társadalmat hagyjon maga után.