A tokiói nyári olimpia szervezői független szakértők bevonásával egy egyedülálló zöld programot dolgoztak ki annak biztosítására, hogy az ötkarikás játékok a lehető legkevesebb szén-dioxid-kibocsátással járjanak.

Becslések szerint a 2016. évi Rio de Janeiro-i Olimpia 4,5 millió tonnányi szén-dioxidot termelt, míg az eddigi legzöldebbnek mondott 2012-es londoni játékok során 3,3 millió tonna szén-dioxid keletkezett. Idén Tokió meg akarja dönteni London rekordját, így a szervezők előrejelzése alapján, az esemény során legfeljebb 2,93 millió tonna CO2 termelődik majd. A nemzetközi rendezvények esetében a legmagasabb kibocsátási volumen mindig a résztvevők utazásából ered, hiszen jellemzően repülővel történik a helyszínek megközelítése. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) kalkulációja szerint a New York-Tokió oda-vissza út utasonként már önmagában 946 kg szén-dioxid-kibocsátást eredményez, így a szervezőknek a zöld program kidolgozása során ezzel is számolni kellett. 

A program részeként kartonágyakat gyártottak az Olimpiai Faluba a versenyzők számára. Ezeket úgy tervezték meg, hogy 200 kilogrammig bírják a terhelést, azonban a szervezők figyelmeztették előzetesen a versenyzőket, hogy a hirtelen felugrástól eltörhetnek az ágykeretek. A rendezvényre összesen 18 000 kartonágy készült, melyek a matracokkal együtt teljesen újrahasznosíthatóak lesznek az olimpiai játékok után. Emellett a Tokió 2020 során felhasznált villamosenergia megújuló forrásokból származik, többek között a napenergia segítéségével, ezen felül LED-lámpákat szereltek fel az összes rendezvény helyszínére. Az 5 000 db olimpiai érem gyártása során 6,2 millió eldobott mobiltelefonból kinyert nemesfémet használtak fel, így az újrahasznosítási eljárással az érmekhez szükséges 32 kg aranyat, 3 500 kg ezüstöt és 2 200 kg bronzot sikerült előállítani. Az érem-átadó ünnepségek dobogói újrahasznosított, óceánokból és tengerekből származó műanyaghulladékból készültek, amelyet civilek gyűjtöttek össze. Az Olimpia után ezeket a dobogókat iskoláknak adományozzák, egy részüket pedig az esemény egyik főszponzora, a  Procter & Gamble használja majd fel palackok gyártásához.

A tokiói ötkarikás játékok során emellett zéró-emissziós közlekedési eszközöket is alkalmaznak, ideértve az üzemanyagcellás buszokat és a hidrogénnel működő targoncákat, amelyeket nehéz tárgyak mozgatására használnak az olimpiai helyszínek körül.

Az olimpiai fáklyát a 2011-es tóhokui földrengés és szökőár következtében épített ideiglenes lakások alumínium hulladékának felhasználásával állították elő, a nyitó-és zárórendezvényen viselt dísz-egyenruhák pedig újrahasznosított palackokból származó poliészterből készülnek. Az olimpiai falu plázája fenntartható forrásból származó faanyagból készül, amelyet a helyi hatóságok adományoztak Japán-szerte. A játékok után ezeket a faanyagokat újrafelhasználják majd padként vagy középületek építése során.

Forrás: