A zöldinnovációs kisokos ABC-sorrendben tartalmazza a Tudásközpont tevékenységéhez (például zöld építésgazdaság, energiahatékonyság, hulladékgazdálkodás, építési-bontási hulladék kezelése, fenntarthatóság, zöld közbeszerzés) közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó jogi, közgazdasági, építészeti és természettudományi fogalmakat.

  • Aerografit: A legalacsonyabb sűrűségű szilárd anyag, melynek egy köbcentimétere mindössze 0,2 milligramm súlyú.  rendkívül kedvező mechanikai tulajdonságokkal, vezetőképessége kiváló. (Forrás: https://ipon.hu/magazin/cikk/aerografit-a-legkonnyebb-szilard-anyag)
  • Anyagában történő hasznosítás: Bármilyen hasznosítási művelet, az energetikai hasznosítás és a tüzelőanyagként vagy más módon energia előállítására felhasználandó anyagokká történő átalakításon kívül. Ide tartozik többek között az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés. (Forrás: A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/851 irányelve (2018. május 30.) – 2018.6.14 – L 150/109.)
  • Az elérhető legjobb technika: A korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és – amennyiben az nem valósítható meg – csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében: legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 28.)
  • Augmented Reality (AR, kiterjesztett valóság): Építőipari alkalmazásának fő területei a marketingcélú felhasználás, a gyártássegítés és a kivitelezés pontosságának növelése. A kapcsolódó szolgáltatások a proptech speciális ágát képviselik.
  • Azonnali rozsdaövezeti akcióterület:Olyan rozsdaövezeti akcióterület, amelyen a megvalósítani kívánt építési beruházások megindításához szükséges előkészítő munkák elvégzése nem szükséges, illetve azok folyamatban vannak vagy rövid időn belül elvégezhetőek, és amely tekintetében engedélyezett vagy előkészítés alatt álló építési beruházás megvalósítását tervezik a tulajdonosok, építtetők, és a kapcsolódó kedvezmények bevezetése gyors építkezéskezdést eredményezhet. (Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 46.)
  • Betétdíj: Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítania. A betétdíjas termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve a visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 63. §; A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 2a.)
  • Biofil építészet: a biofilia új fogalom az épülettervezésben. az ember tudat alatt folyamatosan keresi a kapcsolatot a természettel, a többi élőlénnyel, az irodai dolgozók is természetközeli élményre vágynak munkavégzés alatt is. A biofil design megkísérli a munkahelyi környezet természetközelivé tételét. (Forrás: http://www.fazakas-architects.hu/portfolio/biofill.html)
  • BIM alapú tervezés: A BIM alapú tervezési metódust is a nagyobb, generáltervező cégek alkalmazzák. A kisebb tervező cégek esetében gyakran hiányzik a humánkapacitás, valamint a szaktudás a BIM alkalmazásához, valamint az építőipar szervezeti struktúrája kevésbé megtérülővé teszi a befektetett többletenergiát (mivel a BIM alkalmazás előnyei főként a kivitelezés során jelentkeznek, amely kis cégek esetén elkülönül a tervezéstől).
  • Biohulladék: Biológiailag lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, irodákban, éttermekben, nagykereskedelmi, étkezdei, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben keletkező hasonló hulladék. (Forrás: A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/851 irányelve (2018. május 30.) – 2018.6.14 – L 150/109)
  • Biológiai aktivitásérték: Egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. (Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 31.)
  • Biológiai növekedési törvény: Egy adott populáció növekedését a populáció mérete és a környezet eltartóképessége határozza meg. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem. 136.)
  • Biológiailag lebomló hulladék: Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 4.)
  • Bontott építési termék: Építmény bontása során keletkezett, újbóli felhasználásra szánt, újrafeldolgozás nélkül beépítésre szánt anyag, szerkezet. (Forrás: Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. §)
  • Coase tétel: Az a megfigyelés, hogy bizonyos feltételek esetén az alku nemcsak hatékony szennyezési szintet, hanem a tulajdonjogok kezdeti kiosztásától függetlenül ugyanazt a szennyezési szintet eredményezi. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem)
  • Effektív névleges teljesítmény: A gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 1.)
  • Életciklus-szemlélet: Olyan összehasonlító megközelítési mód, amely a megelőzés, valamint a hulladékgazdálkodás során az elővigyázatosságra és a fenntarthatóságra vonatkozó általános környezetvédelmi elvekre, a műszaki megvalósíthatóságra, továbbá az erőforrások védelmére és a gazdasági életképességre vonatkozó szempontokra figyelemmel, az általános környezeti és gazdasági hasznok, költségek, valamint az emberi, egészségügyi és társadalmi hatások felmérésére irányul. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 9.)
  • Életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA): Egy folyamat, termék, illetve szolgáltatás teljes életútja során vizsgálja a környezetre gyakorolt potenciális hatásokat. Az életút vizsgálata a „bölcsőtől a sírig” elméletre alapul: a termékhez szükséges nyersanyag bányászatától és előkészítésétől a termék gyártásán keresztül a termék használatáig és a használat után keletkező termékhez szükséges hulladék hasznosításáig vagy kezeléséig terjedő szakaszokat vizsgálja. Folyamat, illetve szolgáltatás esetén az anyag- és energiafelhasználásnak, illetve magának a folyamatnak a környezeti hatásait vizsgálja az LCA. Az életciklus-elemzés eredményeként a környezeti hatások kvantitatív módon prezentálhatóak az érdekelt felek felé, továbbá a környezeti, illetve gyakran gazdasági szempontból kritikus pontok feltérképezhetőek egy termék életútja, szolgáltatás, vagy folyamat során. (Forrás: https://denkstatt.eu/szolgaltatasaink/eletciklus-elemzes/?lang=hu)
  • Eljárás-innováció: Új, vagy jelentősen megújított termelési vagy szállítási módszer megvalósítása. Felöleli a technikában, a berendezésekben és/vagy a szoftverben bekövetkező jelentős változásokat. (Forrás: https://innovacio-menedzsment.hu/innovacio)
  • Elkülönített gyűjtés: Olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege – adott esetben típusa – szerint elkülönítik, lehetővé téve annak egyedi módon történő kezelését. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 5.)
  • Elkülönítetten gyűjtött hulladék: Olyan hulladék, amelyet fajta és jelleg – adott esetben típus – szerint a képződés helyén a vegyes hulladéktól, illetve más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve gyűjtenek. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 6.)
  • Elnyújtott mélyvölgy időszak: A mélyvölgy időszak kezdetét két órával megelőző időpont és a mélyvölgy időszak záró időpontja közötti időszak. (Forrás: A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § c))
  • Előkezelés: A hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 7.)
  • Elővigyázatosság:A környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 30.)
  • Elvárt műszaki teljesítmény: Az építési termék olyan lényeges terméktulajdonsága, amely az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesüléséhez szükséges, valamint a terméktulajdonsághoz kapcsolódó elvárt szint, osztály vagy leírás. (Forrás: Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. § 5.)
  • Energetikai audit: Az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 12.)
  • Energetikai auditálás: Olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 13.)
  • Energetikai auditáló szervezet: Energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 14.)
  • Energetikai auditor:Energetikai auditálást végző természetes személy. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 15.)
  • Energetikai hasznosítás: Hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló hulladékból történő energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként, illetve tüzelőanyagként használnak fel. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 8.)
  • Energetikai tanúsítvány: A tanúsítvány javaslatot tartalmaz az épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költségoptimalizált szintjére vagy költséghatékony növelésére, kivéve, ha az épület vagy az önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költséghatékony növelésére nincs ésszerű lehetőség a követelményekhez képest. Igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.  (Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 20.; ÉPÍTŐIPARI HELYZETKÉP (HELYZETFELMÉRÉS).)
  • Energia: Az energiatermékek minden formája, éghető üzemanyagok, hő, megújuló energiák, villamos energia vagy az energia bármely más formája. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 3.)
  • Energiagazdálkodási rendszer: Az energiahatékonysági célkitűzést, valamint az annak elérését célzó stratégiát meghatározó terv egymással összefüggő vagy kölcsönhatásban lévő elemeinek összessége. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 4.)
  • Energiahatékony beszerzéssel kapcsolatos dokumentáció: Az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet ezen beszerzései során keletkezett olyan irat, amely rögzíti a beszerzés energiahatékonysági jellemzőit, valamint azt a tényt, hogy régi termék, épület cseréje vagy új beszerzés történt, továbbá a beszerzéssel elérhető éves energiamegtakarítás mértékét. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 5.)
  • Energiahatékonyság elve: Az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 2a.)
  • Energiahatékonyság: A teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 6.)
  • Energiahatékonyság-alapú szerződés: Az energiafogyasztó és az energiahatékonysági szolgáltató között létrejött olyan szerződés, amelyet teljes időtartama alatt ellenőriznek és nyomon követnek, és amelynek keretében nyújtott energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 7.)
  • Energiahatékonysági szolgáltatás: Olyan fizikai előny, haszon vagy javak szerződés alapján történő biztosítása – beleértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges üzemeltetést, karbantartást és ellenőrzést is, ha ilyen szolgáltatást e szerződés tartalmaz –, amelyek az energia és az energiahatékony technológia vagy cselekvés kombinációjából származnak és rendes körülmények között bizonyítottan az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy felbecsülhető javulásához vagy primerenergia-megtakarításhoz vezetnek. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 8.)
  • Energiahatékonysági szolgáltató: Az a gazdálkodó szervezet, aki energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 9.)
  • Energiahatékonyság-javulás: Az energiahatékonyság növekedése a technológiai, magatartásbeli vagy gazdasági változások vagy ezek kombinációjának eredményeképpen. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 10.)
  • Energiamegtakarítás: Az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 11.)
  • Építésgazdaság: Az építésügy fogalomrendszerébe tartozó, illetve azokkal összefüggő gazdasági kérdéseket foglalja magában, így különösen az építésügyi ágazat piaci jellemzőinek, az építésügyi szabályozás és az építésügyi ágazat eljárási mechanizmusainak, nemzetgazdasági és versenyképességre gyakorolt hatásainak elemzésével, ösztönzőrendszerének kimunkálásával és nem utolsósorban a hazai építőipar stratégiai kérdéseinek meghatározásával foglalkozik. (Forrás: Boros Anita: A magyar építésügy és építésgazdaság összefüggései. Pol­gá­ri Szem­le, 15. évf. 4–6. szám, 2019, 100–119.)
  • Építési beruházás:Az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági és építésügyi tevékenységek összessége. (Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 30.)
  • Építési és bontási hulladék: Építési és bontási tevékenységből származó hulladék; az építmények építőipari kivitelezése során keletkező (…) hulladék, így különösen: kitermelt talaj, betontörmelék, aszfalttörmelék, fahulladék, fémhulladék, műanyag hulladék, vegyes építési és bontási hulladék, ásványi eredetű építőanyag-hulladék. (Forrás: Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet 2. §; A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/851 irányelve (2018. május 30.) – 2018.6.14 – L 150/109)
  • Épületautomatizálási és -szabályozási rendszer: Olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 15a.)
  • Erős fenntarthatóság: A fenntartható fejlődés azon megközelítése, amely elveti a természeti tőke helyettesíthetőségét. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem. 16.)
  • ESG: Az ESG az angol Environmental, Social és Governance kifejezés rövidítése. Célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalatok, országok) tevékenységét. (Forrás: https://www.totalreturn.hu/esg-fogalma/)
  • EU kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS): Az Európai Unió, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátást. Ennek elérését segíti a kibocsátás-kereskedelmi rendszer, amelyet 2005-ben hozott létre az Unió, és amely az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik. (Forrás:https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20170213STO62208/amit-erdemes-tudni-az-eu-kibocsatas-kereskedelmi-rendszererol-es-reformjarol)
  • European Construction Sector Observatory (ECSO): Az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött szervezet. Rendszeresen vizsgálja és felméri a 27 EU tagállam építőiparát azzal a céllal, hogy a döntéshozókat és az érintetteket informálja a piaci körülményekről és szabályozási változásokról. (Forrás: ÉPÍTŐIPARI HELYZETKÉP (HELYZETFELMÉRÉS).)
  • Épületautomatizáció: Az épületautomatizálás az innovatív épületfelügyeleti rendszerekkel, energiamenedzsment-rendszerekkel és kisméretű épületvezérlő-termékekkel kezdődik, amelyek intelligens épületeket biztosítanak, amelyek inspirálják a lakók produktivitását, és optimális energia- és működési hatékonyságot nyújtanak. (Forrás: https://www.se.com/hu/hu/work/products/building-automation-and-control/)
  • Éves termelési időszak: Naptári év (naptári év közben történő üzembe helyezés esetén a kereskedelmi üzem kezdete és az adott naptári év december 31. közötti időszak). (Forrás: A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § f))
  • Extenzív környezetvédelmi módszerek: Nem csökkentik le a keletkező szennyezőanyag mennyiségét, mindössze azok környezetbe jutását mérsékelik a szennyezőanyag visszafogása vagy átalakítása révén. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem. 94.)
  • Fejlesztés: Minden hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelemet érintő értéknövelő beruházás, valamint olyan árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatásmegrendelés, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelemet érint. (Forrás: Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről, feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályairól szóló 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 2. § 9.)
  • Fenntartható fejlődés: Társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk igényeinek kielégítését. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem. 7.; A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 29.)
  • Fenntartható használat (hasznosítás): A természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit. (Forrás: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § m))
  • Flow-típusú szennyező: Ilyen például a zaj, mivel környezeti hatása azonnal megszűnik, ha megszűnik a kibocsátás. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem. 95.)
  • Fotovoltaikus hatás: Ha két eltérő anyag határát fény éri, akkor ott feszültség keletkezik. Elektron-lyukpárok keletkeznek a p-n a beeső sugárzás hatására a csatlakozás környezetében. Ekkor a töltések szétválnak, s így létrejön a fotofeszültség. (Forrás: https://innovativnapelem.hu/napelem-fogalma.html)
  • Gyenge fenntarthatóság: A fejlődés azon formája, amely az egy főre jutó tőkejavak adott szintjének fenntartását jelenti a helyettesíthetőség megengedése mellett. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem. 11.)
  • Gyűjtőjárat: Több hulladéktermelő telephelyén, telephelyein vagy ingatlanán képződött, illetve hulladékbirtokos telephelyén, telephelyein vagy ingatlanán gyűjtött, az e rendeletben meghatározott mennyiségű veszélyes hulladék átvétele, összegyűjtése és kezelés céljából történő elszállítása érdekében szervezett műveletek összessége. (Forrás: A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 2. § 1.) 
  • Hagyományos vagy természetes építési termék: Ismert és gyakorolt hagyományos eljárással előállított, az előállítás körzetében helyi felhasználásra szánt fa, terméskő, föld, agyag, vályog, nád, szalma és más természetes vagy növényi anyagok és az ezekből jellemzően nem sorozatban gyártott építési termékek. (Forrás: Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. § 11.)
  • Halmozott energiamegtakarítás: Az energiahatékonyság-javító intézkedéssel a vizsgált időtávon elért összes energiamegtakarítás. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 16a.)
  • Hatékony távhűtés: Olyan távhűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik. (Forrás: 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról 1. § 18.)
  • Helyes gyakorlat: A legjobb elérhető technika, ennek hiányában olyan műszaki megoldás, amely megfelelő, erőforrás-takarékos, környezetkímélő, költséghatékony, korszerű, és eredményes. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 22a.) 
  • Hőfejlesztő berendezés: A fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyag kazánban történő elégetésével, vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy talajbeli hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 18a.)
  • Hulladék: Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 23.)
  • Hulladékfajta: Az az anyagfajta – így különösen fa, fém, papír, üveg, kompozit, műanyag, biológiailag lebomló –, amelyből az adott hulladék képződik.  (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 25.)
  • Hulladékgazdálkodás: A hulladékok gyűjtése, szállítása, hasznosítása (ideértve a válogatást is) és ártalmatlanítása, beleértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladéklerakók utógondozását, valamint a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenységet is. (Forrás: A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/851 irányelve (2018. május 30.). 2018.6.14 – L 150/109)
  • Hulladékstátusz megszűnése: Az újrafeldolgozáson vagy egyéb hasznosítási műveleten átesett hulladék nem minősül hulladéknak, ha megfelel a következő feltételeknek: az anyagot vagy tárgyat meghatározott rendeltetési célra használják fel, rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 9. §)
  • Innováció: Olyan új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, szolgáltatás vagy folyamat – beleértve többek között a termelési, építési, illetve konstrukciós folyamatokat – új marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külső kapcsolatok terén, amelynek célja különösen valamely tevékenység hatékonyságának javítása, kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése. (Forrás: A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. § 12.) Egy új vagy továbbfejlesztett termék vagy folyamat, vagy ezek kombinációja, amely jelentősen különbözik a jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül az adott szervezet korábbi termékeitől vagy folyamataitól, és amelyet termék esetén a potenciális felhasználók számára elérhetővé tettek, vagy amelyeket folyamat esetén a szervezet használatba vett, továbbá amely lehet a) termék innováció: egy új vagy továbbfejlesztett termék vagy szolgáltatás, amely jelentősen különbözik a vállalkozás olyan termékeitől, szolgáltatásaitól, amelyet már bevezetett a piacra, b) üzleti folyamat innováció: egy vagy több üzleti tevékenységéhez – így különösen a termelés, disztribúció és logisztika, marketing és értékesítés, információs és kommunikációs technológia, az adminisztráció és a menedzsment, termék-, és folyamat fejlesztés – kapcsolódó új vagy továbbfejlesztett üzleti folyamat, amely jelentősen különbözik a vállalkozás korábbi üzleti folyamataitól, és amelyeket a vállalkozás használatba vett. (Forrás: A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. § 6.)
  • Integrált településfejlesztési stratégia: A településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú fejlesztési program. (Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 12.)
  • Intelligens otthon: Komplex számítógépes rendszer révén képes érzékelni környezetét és a belső állapotokat, így a ház különféle elektromos rendszereit úgy irányítani, hogy azok a lehető leghatékonyabban működjenek. (Forrás: https://www.iasautomatika.hu/intelligens-epulet)
  • Intenzív környezetvédelem: Alkalmazásával lecsökken a termelési folyamatban keletkező szennyezőanyag termékegységre jutó mennyisége. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem. 94.)
  • Inverter: Az inverter olyan elektromos eszköz, mely az egyenáramot váltóárammá alakítja át. Az energiát ehhez a legtöbb esetben akkumulátor vagy napelemek biztosítják. (Forrás: https://www.eon.hu/hu/blog/napenergia/inverter-jelentese.html)
  • Jelentős korszerűsítés: Olyan korszerűsítés, amelynek költsége meghaladja egy hasonló új egység beruházási költségének 50%-át azzal, hogy nem tekinthető jelentős korszerűsítésnek, ha a tüzelőberendezést az általa kibocsátott szén-dioxid leválasztására alkalmas berendezéssel szerelik fel azzal a céllal, hogy gondoskodjanak a szén-dioxidnak a geológiai tárolásáról. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 19.)
  • Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer: A tagállamok által hozott olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termékek gyártói viseljék a pénzügyi felelősséget, illetve a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követően a hulladékkezelésért. (Forrás: A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/851 irányelve (2018. május 30.). 2018.6.14 – L 150/109)
  • Koevolúciós elmélet: Az együtt-fejlődés elmélete, amely szerint a gazdaság, a társadalom és a természet egymással kölcsönhatásban fejlődik, az egyik helyzete és fejlődésének iránya mindig visszahat a másikra, és befolyásolja annak irányát, így egymáshoz folyamatosan alkalmazkodva, dinamikusan fejlődnek. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem. 40.)
  • Komplex korszerűsítés: Az épülethatároló szerkezetek és az épületgépészeti rendszerek többségét érintő korszerűsítés, amely a korszerűsítés előtti szinthez képest jelentős energiahatékonyság-javulást eredményez. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 22.)
  • Korlátlanul megújuló erőforrás: Mennyisége független az emberi felhasználás mértékétől, valamint állománya korlátlannak tekinthető (például napenergia, vízenergia, szélenergia). (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem. 125.)
  • Környezet eltartóképessége: Az a populációméret (növények, állatok, emberek), amit egy terület képes eltartani anélkül, hogy károsodna. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem. 8.)
  • Környezet igénybevétele:A környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 4.)
  • Környezetértékelés: A természeti tőke értékének becslésével és a környezeti károk pénzbeli értékelésével foglalkozó értékelés. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem.)
  • Környezethasználat: A környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 9.)
  • Közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület: Olyan rozsdaövezeti akcióterület, amely tekintetében összetett előkészítő munkák, adott esetben környezeti kármentesítés, bontás, közműrendezés és infrastruktúra-fejlesztés, tulajdonrendezés, telekalakítás és településrendezési feladatok elvégzése szükséges, és amely fejlesztési célú területként való rendelkezésre állása kormányzati koordinációt, jelentős anyagi ráfordítást és többéves előkészítő időszakot igényel. (Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 47.)
  • Kritikus fontosságú nyersanyag: A biztonságos, fenntartható és megfizethető ellátás biztosítása és az újrafeldolgozása elősegítése céljából, a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat szempontjából stratégiai jelentőségű, az Európai Unió által a kritikus fontosságú nyersanyagok rendszeresen felülvizsgált jegyzékéről szóló Bizottsági közleményben meghatározott nyersanyag. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 38b.) 
  • Leghatékonyabb megoldás: A környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 27.)
  • Légkondicionáló rendszer: A beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 24b.)
  • Lényeges terméktulajdonság: Az építési termék olyan teljesítménye, amely a termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembevétele mellett az alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen. (Forrás: Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. § 13.) 
  • Megelőzés: A környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától; az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedés, amely csökkenti; vagy a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén, vagy a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy az anyagok és a termékek veszélyesanyag-tartalmát. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 40.; A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 31.)
  • Megfelelőségi vizsgálat: Azonos termelési, hulladékkezelési technológiából származó, rendszeresen képződő hulladék ellenőrzése az alapjellemzésben meghatározott kritikus paraméterek mért értékeinek összevetésével és értékelésével. (Forrás: A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. § 12.)
  • Megszilárdulás: Olyan folyamat, amelyek adalékanyagok hozzáadása révén a hulladéknak csak a fizikai állapotát változtatja meg, kémiai tulajdonságait nem. (Forrás: A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. § 2.)
  • Megújuló természeti erőforrások: Azok azerőforrások (anyag és energia), amelyek a természeti folyamatok által, emberi léptékkel nézve rövid idő alatt képesek újratermelődni, megújulni. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem.)
  • Melléktermék: Valamely anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek minősül: további felhasználása biztosított, előállítását követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül felhasználható, az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő, a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 8. §)
  • Mesterséges intelligencia: A mesterséges intelligencia (MI) a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti, mint például az érvelés, a tanulás, a tervezés és a kreativitás. Lehetővé teszia technika számára, hogy érzékelje környezetét, foglalkozzon azzal, amit észlel, problémákat oldjon meg, és konkrét cél elérése érdekében tervezze meg lépéseit. A számítógép nemcsak adatokat fogad (már előkészített vagy összegyűjtött adatokat érzékelőin, például kameráján keresztül), hanem fel is dolgozza azokat és reagál rájuk.(Forrás:https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20200827STO85804/mi-az-a-mesterseges-intelligencia-es-mire-hasznaljak)
  • Metaadat: Téradatnak nem minősülő, ahhoz kapcsolódó, a téradatkészleteket és téradat-szolgáltatásokat leíró elektronikus információ, amely lehetővé teszi a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások elérését, nyilvántartását és felhasználását. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 35.)
  • Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: A nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerint nagy hatásfokúnak minősülő kapcsolt energiatermelés. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 25.)
  • Napelem: A napelem egy olyan eszköz, ami képes hasznosítani a nap energiáját. A napsugarak a földre érve energiát adnak át. Ezt a napelem felfogja és energiává alakítja. Ezt az energiát lehet felhasználni fűtésre, világításra, elektromos eszközök meghajtására.Az alapelv, ami alapján a nap energiáját hasznosítani tudja a napelem, az a fotovoltaikus hatás. A napelemet fotovoltaikus cellának is lehet hívni. (Forrás: https://innovativnapelem.hu/napelem-fogalma.html)
  • Nem megújuló/ kimerülő természeti erőforrások: Mennyiségük emberi léptékkel nézve nem újratermelhető, ezért készletük véges. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem)
  • Okos fogyasztásmérő: Az elhasznált energiákat méri, a rendszertől kapott adatok alapján kiértékelhető, és egyszerűen felülvizsgálható a vállalkozás energiafogyasztása. (Forrás: http://ecovill.hu/okos-iroda/)
  • Okos irodaházak: Az okos irodák kialakításakor az energiatakarékosságon túl fontos szerep jut az emberi munkavégzéshez szükséges körülmények biztosításának is. Az okos iroda kialakítása során személyre szabott munkaállomásokat hoznak létre, a fényviszonyok optimalizálásával a látást érintő problémáknak is elejét lehet venni, de a megfelelően irányított, tisztított és karbantartott klíma is nélkülözhetetlen az egészséges belső környezet érdekében.
  • Okos otthon: Az új építésű lakóingatlanok esetében egyre nagyobb arányban alkalmaznak smarthome megoldásokat, valamint a meglévő lakásállomány használók általi „okosítása” is fejlődő szektor. Ezt a fejlődést a növekvő használói igény generálja elsősorban.
  • Okos redőny: Olyan szenzorokkal ellátott árnyékoló, mely egy programozást követően magától végzi el feladatát a környezet igényeihez idomulva. Előre beállíthatjuk, mikor lépjen működésbe, de arra is van lehetőség, hogy egyetlen gombnyomással kedvünk szerint mozgathassuk. (Forrás: http://ecovill.hu/okos-iroda/)
  • Okostégla: Az okostéglák akár monolit falazatként, tehát egy rétegben, utólagos hőszigetelés nélkül is alkalmasak az egyre szigorodó épületenergetikai előírások kielégítésére, tehát közel zéró energiaigényű lakóházak építésére is megfelelőek. (Forrás: https://www.ujhazcentrum.hu/hirek/epitkezes-okosan-mit-is-tud-az-okostegla)
  • Okosváros: A Digitális Jólét Program 2.0 egyik fókuszterülete az okosváros, melynek keretében módszertani segítséget nyújtanak a városoknak a digitális stratégiájuk kidolgozásához. A Lechner Tudásközpont által üzemeltetett adatbázis szerint jelenleg 173 okosvároshoz köthető projekt valósult meg, vagy van folyamatban.
  • Okos város: Olyan település, amelyik az integrált településfejlesztési stratégiáját okos város módszertan alapján készíti és végzi. (Forrás: A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet. 5a.)
  • Okos város módszertan: Települések vagy települések csoportjának olyan településfejlesztési módszertana, amely a természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a települési szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság fokozott bevonásával fejleszti. (Forrás: A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet. 5b.)
  • Okos vezérlés: Az intelligens rendszer az előre beprogramozott igények szerint is irányít, energiatakarékosan, de természetesen mindez akár egy okostelefonról is vezérelhető, ellenőrizhető, irányítható (Forrás: http://ecovill.hu/okos-iroda/)
  • Ökológiai lábnyom: Megmutatja, hogy mekkora területre van szükség adott népesség végtelen ideig történő eltartásához adott életszínvonal és technikai fejlettség mellett. Mértékegysége: hektár/fő. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem. 16.)
  • Ökoszisztéma-szolgáltatás: Az 1143/2014/EU Európai Parlamenti ésTtanácsi rendelet 3. cikk 6. pontja szerint azok a javak (termékek és szolgáltatások), amelyeket az ökológiai rendszer természetes vagy átalakított formájában nyújt, növelve a társadalom és a tagjainak jóllétét. (Forrás: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § r))
  • Öngyógyító beton: A beton vízzáróságát speciális vízzáró adalékszerekkel, pernye hozzáadásával is lehet fokozni. Egyre inkább elterjednek a kristályosító adalékszerek, melyek a víz hatására a megszilárdult szerkezetben még szabad cementet tudják aktiválni és olyan kristályokat képeznek a betonban, melyek a kapillárisokba behatolnak, így ezekkel elérhető a teljes vízzáróság. Egyes termékek még a repedések bezárására is képesek 0,5-0,7 mm szélességig, így az érkező víz hatására „öngyógyító” lesz a beton. (Forrás: Bíró Árpád, Fülöp Béla (2018): Utókristályosító adalékszerek hatása a vízzáró betonszerkezetek munkahézagjaira, Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar)
  • Passzívház: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. (Forrás: Dr. Wolfgang Feist (2006): Definition of Passive Houses. Elérhető: https://web.archive.org/web/20121005015936/http://www.passivhaustagung.de/Passive_House_E/passivehouse_definition.html)
  • Passzív környezetvédelem: Azok az intézkedések, amelyek mindössze a kibocsátott szennyezés adott mérési ponton kialakuló koncentrációját csökkentik, miközben nem változik az emisszió. (Forrás: Kiss Gabriella – Pál Gabriella (2006): A környezetgazdaságtan alapjai, Győr, Széchenyi István Egyetem.)
  • Piaci hozzáférhetőség biztosítása: Magyarország piacán egy termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása forgalmazás, fogyasztás vagy használat céljára, függetlenül attól, hogy az fizetés ellenében vagy ingyenesen történik. (Forrás: Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet 2. § 18.)
  • Primerenergia-fogyasztás: A nem energiacélú felhasználással csökkentett bruttó belföldi energiafogyasztás. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 28.)
  • Proptech (property technology): Az ingatlanok tervezésével, fejlesztésével, működtetésével, kereskedelmével, finanszírozási hátterével kapcsolatos innovatív technológiai megoldásokat értjük.
  • Rozsdaövezeti akcióterület: Az alábbi törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt, közlekedési, közmű- és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható, lakó- és más rendeltetés kialakítására alkalmas, jellemzően barnamezős területeket is magában foglaló terület, függetlenül attól, hogy a barnamezős területek 8. § (7) bekezdése szerinti lehatárolása megtörtént-e. (Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 45.)
  • Smart grid (okos hálózat): Az intelligens elektromos hálózat (Okos Hálózat) olyan elosztórendszer, amelynek az átlagosnál több számítógép és szenzor is részét képezi. Így folyamatosan nyomon követhető a feszültségváltozás és árammennyiség, ami sokkal hatékonyabb vezérlést és szabályozást tesz lehetővé. (Forrás: http://okosvaros.lechnerkozpont.hu/hu/peldatar/smart-grid-okos-halozat)

 

  • Szennyező fizet elve: Ezen elv alapján a szennyező a közigazgatási hatóság által elrendelt intézkedések költségeit viseli, annak érdekében, hogy a környezet elfogadható állapotát biztosítsa. (Forrás: Bándi Gyula (2014): Környezetjog, Budapest, Szent István Társulat)
  • Településfejlesztési koncepció: A település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum. (Forrás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 27.)
  • Teljes bemenő hőteljesítmény: Az összes olyan műszaki egység névleges bemenő hőteljesítményének összege, amely a létesítmény részét képezi. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 29.)
  • Teljesítménynyilatkozat:Az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja. (Forrás: Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. § 15.)
  • Tematikus környezetvédelmi terv: Az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes terv. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/A. §)
  • Téradat:Elektronikus formában rendelkezésre álló, a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott tárgykörbe tartozó, különösen a geodéziai, a természet-, a gazdaság-, a település-, illetve a népességföldrajzi adat, amely közvetlenül vagy közvetve vonatkozik Magyarország területén fekvő helyre vagy földrajzi területre. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 33.)
  • Téradatkészlet: Téradatok térinformatikai eszköz útján azonosítható gyűjteménye. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 34.)
  • Téradatkezelő:Téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és a téradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy helyi önkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott, környezettel összefüggő közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint az ezek ellenőrzése alatt álló, környezettel összefüggő feladatot végző vagy közszolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy. Nem minősülnek téradatkezelőnek a bíróságok és a jogalkotó szervek annyiban, amennyiben azok e feladat- és hatáskörükben járnak el. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény 4. § 37.)
  • Téradat-szolgáltatás:Téradaton vagy metaadaton térinformatikai eszközzel elvégezhető művelet. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény 4. § 36.)
  • Térinformatikai eszköz: Olyan informatikai, geodéziai vagy távérzékelési eszköz, amely téradat rögzítésére, tárolására, kezelésére, továbbá megjelenítésére szolgál. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény 4. § 39.)
  • Termékdíj: A környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, vagy veszélyeztető egyes termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli. (Forrás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 62. §)
  • Termék-innováció: Olyan áru vagy szolgáltatás bevezetése, amely – annak tulajdonságai és rendeltetése vonatkozásában – új, vagy jelentősen megújított. Ez magában foglalja a fejlesztésre vonatkozó részletes műszaki leírásokat, az összetevőket és anyagokat, a beépített szoftvert, a felhasználóbarát jelleget, vagy más funkcionális tulajdonságokat. (Forrás: https://innovacio-menedzsment.hu/innovacio)
  • Termékre vonatkozó műszaki előírás: A teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, mely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés, vagy hatályos építőipari műszaki engedély. (Forrás: Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. § 16.)
  • Természetkímélő megoldás (természetkímélő gazdálkodás): Olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon. (Forrás: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § n))
  • Természetközeli állapot: Az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak. (Forrás: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § d))
  • Tervezett felhasználás: Az építési termék gyártója által meghatározott az építési termékre vonatkozó rendeltetés. (Forrás: Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 2. § 17.)
  • Újrafeldolgozás: Olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják annak eredeti használati céljára, akár más célokra; ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 44.)
  • Újrahasználat: Olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 45.)
  • Újrahasználatra való előkészítés: Tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen. (Forrás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 46.)
  • Végfelhasználási energiamegtakarítás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 12. § szerinti egyes kötelezettségi időszakok tekintetében az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott alapelvek szerinti számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamegtakarítási cél, amelynek a végső felhasználók körében történő eléréséről a Kormány gondoskodik. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 30.)
  • Végső felhasználó: Az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját felhasználására vásárol energiát; távhűtéssel ellátott épület esetében, ha a távhűtési szolgáltatás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében – a közös használatú épületrészek kivételével – mérhető, végső felhasználónak kell tekinteni az egyes épületrészek tulajdonosát is. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 31.)
  • Végsőenergia-fogyasztás: Az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével. (Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 32.)
  • Zöldtető: Olyan növényzettel telepített tetők, melyben az épületszerkezet, a tetőszigetelés rétegei és a kertészeti rétegek (speciális tetőkerti földkeverék, más néven ültetőközeg és növényzet) szerves egységet alkotnak. (Forrás: Bellavics László – Zöldtetők fajtái. Elérhető: https://zoldtetoepites.hu/zoldtetok-fajtai/)