Intelligens permetező robottechnológiát fejlesztettek ki kínai kutatók fali habarcsszórásra. Az automatizált robot a falfelülettel párhuzamosan haladva, permetező technikát alkalmaz. A készülék egy lézeres hatótávolságon alapuló algoritmus segítségével működik, amelynek köszönhetően a robotkar párhuzamosan tartható a fallal permetezés közben.
A fali habarcs permetezése átlagosan az építési idő 20–25%-át veszi igénybe és alapvetően emberi munkára támaszkodik. A jelenleg elérhető habarcsszóróknak két típusa van: az egyik típus a habarcsszóró szivattyú, amelynek működése közben a szakembernek kell tartania a szivattyú fúvókáját. Az ilyen berendezések továbbra is kézi vezérlést igényelnek és hátránya, hogy a felvitt habarcs vastagsága többnyire nem egyenletes. A berendezések másik típusa az ún. tolóerős habarcsszóró gép, amely nehéz és már a mozgatása is külön munkaerőt igényel. Az ilyen berendezés hátránya a súlya mellett az is, hogy nem tudja automatikusan azonosítani azokat a falfelületeket, amelyeket nem kell permetezni, így jelentős a permetezőanyag-pazarlás.
A kutatás eredményeit összefoglaló, nemrégiben megjelent tanulmány szerint a fejlesztő kínai kutatók (Wang et. al., 2022) alapvető célja egy intelligens permetezőrobot kifejlesztése volt , amely egyszerű szerkezettel, stabil működéssel, nagy biztonsággal és speciális érzékelési képességekkel rendelkezik. A kis robotméretet és a nagy munkatartományt egy egyfokozatú szabadsággal csuklós robotkar és egy kétfokozatú visszahúzható függőleges keret biztosítja.
A kutatók azt is elérték, hogy a robot pontosan azonosítsa azokat a területeket, amelyre nem szükséges az anyag felvitele. Ezt a LiDAR adatokon alapuló polárkoordináta-transzformációs módszerrel biztosítják. A kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a robot 1°-nál kisebb szöghibákkal 8 másodperc alatt képes beállítani a testtartását, és a sikeresen azonosítja a falakon lévő ablakokat vagy ajtókat. A falpermetezési kísérlet bizonyította, hogy a permetező robot emberi közreműködés nélkül is végre tudja hajtani a fali habarcsszórást.
Az ember-gép interakciós rendszerben a HC-06 Bluetooth modul soros vezeték nélküli kommunikációt biztosít a robot és a vezérlő mobiltelefon között, amely lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy vezérlőparancsokat küldjön egy alkalmazáson keresztül mobiltelefon készüléke segítségével. Ugyanakkor a 2G robot nyomógombos kezelőpanellel is el van látva, amely lehetővé teszi a kezelő számára, hogy manuálisan, azaz gombokkal irányítsa a robotot.
A karosszériavezérlő rendszerben a központi vezérlő vezérli a motorvezetőket és az elektromos hajtóműveket. Ezeknek a szerkezeti egységeknek a feladata, hogy irányítsák a robot mozgását. A fal alakjára vonatkozó információk összegyűjtéséért, majd az ablakok és ajtók észleléséért egy sajátos érzékelőrendszer került kialakításra. Az új megoldásnál a lézeres távolságmérő érzékelők végzik a robot és a fal közötti távolság méréséért a további testtartás beállításához.
Mivel az építkezések egyenetlen talajjal és kavicsos felületekkel terheltek, a falszóró robotot kerekekkel is ellátták, hogy alkalmazkodni tudjon az összetett terephez és ellenálljon a kopásnak.
Ez a fejlesztés egyértelműen mutatja, hogy a falazási technológiák vonatkozásában is előrelépés történt a korábbi robotizációs megoldások továbbfejlesztésének irányába.
