A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2022. augusztus 26-án jelentette meg a hőszigetelő anyagok piacán folytatott gyorsított ágazati vizsgálatról szóló jelentését. Az építőipari alapanyagok árainak az elmúlt néhány évben megfigyelhető hirtelen, jelentős
mértékű emelkedése a gazdaság és a társadalom számos szegmensét hátrányosan érintette.
A gyorsított ágazati vizsgálatban a GVH elsősorban az áremelkedések mögött meghúzódó
okokat kívánta feltárni, illetve azt, hogy a magasabb árakra hogyan reagáltak a belföldi piaci
szereplők, magatartásuk mennyiben járulhatott hozzá a dráguláshoz. A GVH munkatársai számos helyszíni kutatást is folytattak, melynek során több hőszigetelő anyagot gyártó, ilyen termékeket importáló és azokat étékesítő vállalkozásnál vizsgálódtak. Ezzel párhuzamosan adatgyűjtést is végztek az ágazatban működő, az ellátási lánc különböző szintjein országszerte elhelyezkedő vállalkozások körében: adatkéréssel fordult a versenyhatóság gyártókhoz, importőrökhöz, beszerzési társulásokhoz, kereskedőkhöz és kivitelezőkhöz egyaránt. A helyszíni kutatások során az ágazatban működő érintett vállalkozásoknak egyrészt információt adtak a vizsgálók kérdéseire az érintett piac szerkezetét, szereplőit, értékláncát és az árak alakulását érintően, másrészt különböző dokumentumokat, illetve számszerű adatokat bocsátottak rendelkezésre meghatározott termékek értékesítési árbevételéről és volumenéről, valamint a partnerekhez rendelt forgalmi adatokról.
A helyszíni kutatásokat és az adatkéréseket megelőzően a vizsgálók a Központi Statisztikai
Hivatal (KSH) adatbázisa és egyéb, nyilvánosan elérhető nyilvántartások, valamint a már
rendelkezésére álló egyéb információk alapján választották ki a legrelevánsabb, legelterjedtebb
hőszigetelő anyagokat, és azokhoz kapcsolódóan gyűjtöttek részletes adatokat a piaci
szereplőktől. A gyártók esetében a GVH elsősorban arra volt kíváncsi, milyen és mekkora
költségek merülnek fel a hőszigetelő anyagok gyártása során, illetve hogyan alakult az általuk értékesített termékek átlagára, volumene. A rendszergazdák esetében a GVH többek között a hőszigetelő anyagok rendszerben történő értékesítésének módjára, előnyeire kérdezett rá, a beszerzési társulások szintjén a potenciális beszerzési módokon, valamint meghatározott termékeknek a hálózat tagjai általi értékesítésén volt a hangsúly, a kereskedők szintjén pedig a beszerzési és a továbbértékesítési árszintek, valamint az árrés elemzésén volt a fő szempont. A hőszigetelő anyagokat ténylegesen felhasználó kivitelezőket az általuk felhasznált hőszigetelő anyagok típusairól, beszerzési forrásaikról és beszerzési áraikról, a kivitelezési díjaik alakulásáról kérdezte a GVH.
A hőszigetelő anyagok intenzív felhasználása az építési beruházásokra általánosan jellemző. A
hazai építőipar különböző típusú és tulajdonságú hőszigetelő anyagokat használ fel, amelyek
részben hazai, részben külföldi gyártásból származnak. A termékek összetett értékesítési
hálózatokon keresztül jutnak el a végső felhasználókhoz, fogyasztókhoz, és a GVH-hoz eljuttatott jelzések alapján a fenti nehézségek a vertikális lánc valamennyi szintjén
jelentkeznek.
Az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívást jelentő globális probléma a klímaváltozás,
melynek legfőbb okozója a fosszilis tüzelőanyagok (pl. földgáz, szén) túlzott mértékű légkörbe
juttatása, elégetése. Ennek következtében egyre fontosabbá válik, milyen minőségű szigeteléssel rendelkeznek épületeink, ugyanis megfelelő hőszigetelés révén rengeteg energiát lehet megspórolni, ezáltal csökkentve a károsanyag-kibocsátást, illetve egy jól hőszigetelt épület pénzügyi szempontból is hasznos a rohamtempóban emelkedő energiaárak miatt.
A jelentés tárgyát képező hőszigetelő anyagok alapvetően két nagy csoportra bonthatók: a szálas anyagok és a habok csoportjára. A szálas hőszigetelő anyagok közé tartozik a kőzetgyapot és az üveggyapot. A műanyag hab szigetelések kategóriájába tartozik az EPS (expandált polisztirol), az XPS (extradurált polisztirol), a PIR (poliizocianurát) hab, valamint a PUR (poliuterán) hab szigetelőanyagok. Ezen szigetelőanyag-típusok különböző műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, ennek megfelelően eltérő lehet felhasználásuk módja, helye is.
A magyarországi értéklánc első szintjén a hőszigetelő anyag gyártók, illetve a külföldi gyártók termékeit beszállító vállalkozások szerepelnek, akik kereskedőket tömörítő beszerzési társulásoknak, barkácsáruházaknak, független kereskedőknek, illetve rendszergazdáknak értékesítik a termékeket. A lakossági végfelhasználókhoz, kivitelezőkhöz, illetve beruházókhoz jellemzően a kereskedőkön keresztül jutnak el ezen termékek, ugyanakkor ritkábban, de előfordul, hogy nagyobb beruházások, illetve ipari felhasználás esetén közvetlenül a gyártók/beszállítók szolgálják ki az értéklánc legalsó szintjén lévő szereplőket.
A hazai EPS gyártók a sztirol monomer granulátumot nem maguk állítják elő, hanem
jellemzően külföldi cégektől vásárolják. 2021 eleje óta az inputanyag ára jelentősen
emelkedett. Bár a sztirolt elsőként fakéregből izolálták a XIX. század első felében, napjainkban kőolajból állítják elő, emiatt az alapanyag árát elsősorban a kőolaj világpiaci ára, illetve a forint euróhoz képesti árfolyama határozza meg. Míg a kőolaj világpiaci ára 2019-hez képest több mint megduplázódott 2022 májusára, addig az euróárfolyam 2019 januárja és 2022 májusa között 20%-kal romlott. Ehhez járultak még hozzá az ellátási láncokban tapasztalt nehézségek, illetve a jelentősen megemelkedő kereslet. A hazai gyártók és forgalmazók átadási áraikat is jelentősen növelték, főként 2021-től kezdődően. Ugyanakkor az tapasztalható, hogy az átadási árak növekedése a költségnövekedés alatt maradt, a fő inputanyagnak számító sztirol monomer granulátum beszerzési ára jobban nőtt, mint az EPS hőszigetelő anyagok gyártói átadási ára. A hazai piacon tapasztalt, az EPS hőszigetelő anyagokat érintő árnövekedés elsődleges oka valószínűsíthetően az alapanyag áremelkedése volt.
Az XPS hőszigetelő anyag gyártása során többféle alapanyag is felhasználásra kerül, a polisztirol granulátum mellett hajtógázok (jellemzően dimetil-éter, difluor-etán, izobután és szén-dioxid), égésgátló folyadékok és színezékek, ezek mellett pedig felmerülnek még közüzemi és munkaerő-, illetve csomagolási költségek is. Az árak tekintetében egy növekvő trend figyelhető meg az 2021 elejétől fogva. Az alapanyagárak növekedését a késztermék ára is követte, azonban valamivel csökkentett léptékben, hasonlóan az EPS piacán megfigyeltekhez.
Az ásványgyapot termék legfontosabb alapanyaga a bazalt (kőzetgyapot esetén) illetve a kvarchomok vagy a visszaforgatott üveghulladék (üveggyapot esetén). Ásványgyapot gyártásával Magyarországon egy gyártó foglalkozik, azonban több nemzetközi szinten jelentős vállalkozás is értékesít hazánkban, amelyet európai gyáraiban termel. A gyártói/importőri átadási árakat tekintve megállapítható, hogy az árak itt is jelentős mértékben, átlagosan 55% kal emelkedtek 2019-ről 2022-re, az árak változását pedig elsősorban az alapanyagok áralakulása határozta meg.
Az eredmények alapján tehát az látható, hogy a vizsgált hőszigetelő termékek esetén a
magyarországi gyártói/importőri átadási árak alakulását elsősorban az alapanyagok áralakulása
határozta meg. Mivel a legtöbb termékhez külföldről beszerzett alapanyag, illetve jelentős
mennyiségű energia szükségeltetik, ezek érdemben növelték a gyártás költségeit 2021-től
kezdődően, ami az árak jelentős növekedését eredményezte.
A gyorsított ágazati vizsgálat során EPS, XPS és ásványgyapot (kőzetgyapot, üveggyapot)
termékcsoportokból referenciatermékek kerültek kiválasztásra, amelyekről beszerzési és
értékesítési adatokat adtak be az adatszolgáltatással megkeresett vállalkozások. A kiválasztott
termékeket a hazai piacon jelenlévő jelentősebb gyártók fontosabb hőszigetelő termékcsoportjai alkotják.
A beszerzési árak 2019 kezdetétől két éven keresztül, 2021 elejéig mindhárom
termékcsoportban stagnáltak, nem fedezhető fel bennük növekedési trend, összhangban a
gyártók által szolgáltatott adatokkal. 2021 első negyedévében azonban az EPS és az XPS
beszerzési árak egyaránt megugrottak, majd stagnáltak az új szinten 2021 végéig. Ezalatt a
szálasanyagok árai nem változtak számottevően. A 2022-es évben újabb fordulópontot
figyelhetünk meg, a vizsgált időszak végéig az árak folyamatosan és meredeken növekedtek,
immár mindhárom termékcsoportban.
Az áremelkedés forrásai két nagy csoportra, keresletoldali, illetve kínálatoldali hatásokra bonthatók. Kínálati oldalról elsősorban a gyártás megnövekedett költségei kerültek kiemelésre. A hőszigetelő anyagok gyártása egy energiaigényes folyamat, és a gyártás során felhasznált
energiahordozók világpiaci ára nagymértékben emelkedett az elmúlt időszakban, melynek
hatására megemelkedtek a gyártási folyamat költségei is. Szintén kínálati oldalról érdemes
megemlíteni, hogy a hőszigetelő termékek alapanyagainak is szintén meredeken emelkedett az
ára a kereskedők szerint. A kínálati oldalt érinti továbbá a forint euróhoz képesti drasztikus gyengülése, a Covid19 pandémia ellátási láncokra gyakorolt negatív hatása, a munkabér költségek emelkedése, valamint a nagy mértékben megemelkedett üzemanyag árak, melyek a szállítási költségek emelkedésében mutatkoznak meg. Az üzemanyag, illetve az energiaárak emelkedésének okaként külön kiemelésre került az Oroszország és Ukrajna közti
háború, és ennek következtében a különböző gazdasági szankciók hatásai. Keresleti oldalról a nyilatkozatot benyújtó kereskedők egy általános lakossági keresleti fellendülésről számoltak be. A vásárlói igények növekedésének okai elsősorban a különböző kormányzati támogatások, mint például a babaváró hitel, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, valamint a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása. Ezen támogatások nagymértékben növelik a lakosság fizetőképes keresletét a különböző építőanyagok, köztük a hőszigetelő termékek iránt, a megnövekedett kereslet pedig még változatlan kínálat mellett is árfelhajtó hatással járna. A rezsicsökkentési program kormányzati módosítása várhatóan szintén keresletnövekedést fog eredményezni a hőszigetelő termékek iránt, ugyanis a lakosság a tudatos energiafogyasztás mellett magasabb fokú hőszigeteléssel is képes csökkenteni közüzemi kiadásain.
Az értékesítési árak változása hasonlóképpen alakult az érintett időszak alatt, mint a beszerzési árak dinamikája. Az EPS és az XPS esetében megfigyelhető 2021-ben is az áremelkedés, míg az ásványgyapot termékeknél 2022 során kezdődött a drasztikus áremelkedés, amely a vizsgált időszak végén is tartott. A végfelhasználókat (kivitelező vállalkozások, építkezők) érintő árak tehát valószínűleg a beszerzési árak miatt növekedtek mind a 2021-es, mind a 2022-es években.
A kiskereskedői szinten az alkalmazott bruttó árrés alakulása nem mutat különösebb dinamikát
a beszerzési és az értékesítési árak közelmúltbeli változásai ellenére. Vannak kiugró értékek, és viszonylag sok megfigyelés esik az 50%-os és a 100%-os árrés fölé. Ez a jelenség viszont időben állandó, nem az árváltozások miatt következett be. Néhány kereskedő fix 15–30%-os margint alkalmaz, mások havonta változtatják értékesítési áraikat akkor is, ha beszerzés nem is történt idő közben.
A vizsgálat során megkeresett kereskedő vállalkozások egyéb piaci problémaként tüntették fel
az építőiparban általános munkaerőhiányt (kereskedők szempontjából például targoncavezetők,
darukezelők, teherautó vezetők hiányát), az alapanyaghiányt (egyes kereskedők jelzései szerint
az alapanyag hiánya miatt bizonyos gyártók kvótarendszert vezettek be, hogy a jelen helyzetben
is a lehető legtöbb kereskedőt ki tudják szolgálni), valamint a rendszeresen felmerülő logisztikai
fennakadásokat, melyek megnövekedett szállítási időkkel járnak.
A kivitelezői szinten tapasztalt árak alakulásának vizsgálatához az adatszolgálatatással
megkeresett kivitelezők is benyújtották beszerzési adataikat a már ismertetett
módszertannal megegyezően, az ásványgyapot, az EPS és az XPS termékcsoportokból
kiválasztott referenciatermékekre vonatkozóan. A szolgáltatott adatok köre kiterjedt a
kivitelezők által beszerzett referenciatermékek volumenére, valamint azok nettó beszerzési
költségére, mely adatokból kiszámíthatók voltak a termékek köbméterre vetített egységárai is.
Kivitelezői szinten a kőzetgyapot termékeket szerezték be a legnagyobb volumenben 2019 és
2022 májusa között, továbbá ennél az anyagtípusnál a legnagyobb a kiugrás a havi mennyiségeket tekintve. A beszerzési árakban közel két éven keresztül, 2019-től 2020 harmadik negyedévéig nem fedezhető fel emelkedés, sőt némi csökkenés látható mindhárom termékcsoportban. Legkorábban az EPS termékek esetében figyelhető meg az áremelkedés 2020 végén, melyet az XPS árak meredek megugrása követ időben, majd 2021 januárjától az ásványgyapot termékek ára is emelkedésnek indult. Az emelkedő trend mindhárom hőszigetelő anyagnál kitart egészen a vizsgált időszak végéig, 2022-ben az árak folyamatosan tovább növekedtek. A kivitelezői adatszolgáltatások alapján a vizsgált termékek közül az XPS csoportba tartozók köbméterre vetített egységára a legmagasabb. Az EPS és a kőzetgyapot termékek árai 2022 májusában többnyire megegyeztek, bár a korábbi években az ásványgyapot termékek valamivel drágábbak voltak.
A megkérdezett kivitelezők egységesen azt nyilatkozták, hogy a drágulás mögött húzódó okok megegyeznek a kereskedők és a beszerzési társulások által megfogalmazott kínálatoldali és keresletoldali hatásokkal. A kivitelező vállalkozások többsége piaci problémaként számolt be a hőszigetelő anyagoknál tapasztalt áruhiányról, amely jelenleg is gondot okoz. A probléma hátterében valószínűsíthetően a kínálatot meghaladó kereslet áll, melynek egyik mozgatója, hogy az Oroszország és Ukrajna közti háború anyagellátásra gyakorolt negatív hatásaitól való félelem miatt sokan előrehozzák a vásárlásokat. Továbbá, a válaszadók közül páran szállítási nehézségekről nyilatkoztak, melyet az üzemanyagár emelkedésével, valamint a kiszállítással foglalkozó cégek kapacitásának szűkösségével magyaráztak, mely együtt járt a szállítási határidők jelentős mértékű meghosszabbodásával.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz. A jelentősen megemelkedő alapanyagárak miatt a gyártóknak még nagyobb hangsúlyt érdemes fektetniük a hulladékanyagok és a visszagyűjtött termékek termelési folyamatba való bevonására és az ehhez szükséges technológiai háttér
kiépítésére. Az EPS és XPS gyártók esetén ez több üzemben már jelenleg is gyakorlat,
azonban további terjedése hozzásegíthet a késztermékárak kordában tartásához, illetve
az esetlegesen felmerülő alapanyaghiányok kezeléséhez.
A hőszigetelő termékeket gyártó vállalkozások jelentős része saját járműparkkal
rendelkezik, azzal szállítja ki a késztermékeket. Egy korszerű, EURO 6 besorolású
motorral rendelkező járműpark nem csak környezetvédelmi szempontból kedvező, de
alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást is eredményez. A növekvő üzemanyagárak mellett
ez is jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, így javasolják a gyártóknak, hogy
folyamatosan fejlesszék járműparkjukat.
A lakossági energiaárak jelentős növekedése következtében előtérbe kerül a lakások és épületek energetikai szempontú optimalizálása. Ennek során azonban nem érdemes kizárólag a hőszigetelésre összpontosítani, más rendszerelemek is döntő jelentőségűek. Energetikai korszerűsítés esetén tehát az egyes rendszerelemeket érintő beruházásokat célszerű olyan módon priorizálni, hogy az megfelelően igazodjon az eltérő mértékű és irányú árváltozásokhoz.
Célszerű, ha a megrendelők és a tervezők minél korábban, lehetőleg már a vállalkozási
szerződés megkötése előtt egyeztetnek a hőszigetelés kivitelezőjével, hogy legyen
lehetőség az aktuális ár és a beszerzési lehetőségek figyelembevételével kialakítani a
felhasználásra kerülő hőszigetelő anyagok típusait.
Mivel az EPS és az XPS előállításához felhasználható a megfelelő csomagolóanyagok
reciklálásából nyert alapanyag is, ezért a hazai EPS és XPS termelés növelése és
költségeinek mérséklése érdekében megfontolandó a szelektív hulladékgyűjtési
rendszer olyan irányú átalakítása, hogy a sztirol és polisztirol csomagolóanyagokat a
lakosság több helyen könnyen és díjmentesen le tudja adni, el tudja helyezni. Az így
összegyűjtött tiszta termék értékesíthető magyarországi EPS és XPS gyártó
vállalkozások számára.
Végezetül a vizsgálat a jogalkotó számára is tesz ajánlást. Javaslata szerint érdemes a hőszigetelő termékek iránti keresletet különféle állami lakás- és épületfelújítási támogatásokkal hosszú távon állandó szinten tartani, kiküszöbölve az esetenként szélsőséges keresleti ingadozásokat. Ez segít a gyártóknak a termelési kapacitások tervezésekor és a beruházási döntéseik meghozatalakor, így a termékhiányok nagyobb eséllyel kerülhetők el, biztosabb lehet a piac kínálati oldala. Az Európai Uniótól várhatóan érkező energiafüggetlenségi célú támogatások egy részét szintén érdemes erre a célra fordítani. Ezzel az ország energetikai kitettségének csökkentése és klímavédelmi vállalásainak teljesülése is könnyebben elérhetővé válik.
Forrás:
