A Sustainable World 2022 konferencia építőpari és ingatlanpiaci blokkjában a fenntarthatóság mérhetőségéről és szerepéről, az új és használt ingatlanokban rejlő lehetőségekről, valamint az automatizáció és az edukáció kapcsolatáról beszélgettek a szakértők. Az egy előadás és két panelbeszélgetés során többek között szóba jött, az egységes fenntarthatósági szabályozások és az ember központú ingatlanok megalkotásának jelentősége.
A Sustainable World 2022 konferencia építőpari és ingatlanpiaci blokkjának panelbeszélgetésén a fenntarthatósági minősítések és az új építésű ingatlanok szerepéről és hatásáról értekeztek a szakértők. A beszélgetés moderátora, Dr Ódor Dániel, a Taylor Wessing partnere kezdésként az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok szerepéről kérdezte a résztvevőket.
„Mindenhol erről van szó, jól láthatótan ez az egyik legaktuálisabb téma az ingatlanpiacon” – mondta Dr. Schrancz Mihály, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója. Prof. Dr. Boros Anita, a Magyar Argár- és Élettudományi Egyetem Körforgásos Gazdaság Elemző Központ vezetője is egyetértett a Property Market igazgatójával, azt azonban hozzátette, hogy a korábbiakhoz képest egyre nagyobb a hangsúly a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokon is, valamint már nem csak az épület, hanem az építési folyamat fenntarthatósága is fontos elvárás.
Dr. Reith András, az ABUD Kft. ügyvezetője ugyan elismerte, hogy az ESG szempontok egyre gyakrabban felmerülő téma az ingatlanpiacon, szerinte amíg nincs egységes szabályozás korai lenne hosszútávú következtetéseket levonni.
„Kisebb pánik van az ingatlanszektorban, mindenki az egységes ESG szabályozásokat várja” – mondta az ügyvezető.
Schrancz Mihály és Boros Anita is egyetértett abban, hogy az egységes szabályozás hiányában jelenleg a legtöbb kivitelező, fejlesztő egyéni megoldásokat használ a fenntarthatóság jelzésére, abban azonban, hogy ez elfogadható-e első lépésként véleményünk különbözött Reith Andrásétól. Schrancz és Boros szerint már az is siker, hogy a fenntarthatóság kérdése elfogadott témává vált a piac szereplői között, és a kivitelezők, fejlesztők számára is előnyös, ha az ESG szempontok alapján építik fel projektjeiket. Szerintük, ha ma még nem is áll rendelkezésre egy tökéletes hitelesítési rendszer, a változás önmagában ünneplendő.
Reith András szerint a megfelelő szabályozások hiányában ma az új építésű ingatlanok piacán nem lehet szétválasztani a ténylegesen fenntartható projekteket az ESG szempontoknak nem megfelelő fejlesztésektől. Ma Magyarországon a legtöbb fejlesztő, aki fenntarthatósági logókkal reklámozza a projektjét „greenwashingot” követ el – mondta az ügyvezető. Szerinte elsősorban a már megépült ingatlanok fejlesztésével, átalakításával lehet ténylegesen fenntartható egy ingatlanpiaci vállalat.
Schrancz Mihály másképp látta helyzetet, szerinte hosszú távon kell gondolkozni, és a jelenlegi fejlesztéseket évtizedes távlatokban kell vizsgálni. „A jelenlegi városok nem alkalmasak teljesen fenntartható működésre, át kell őket alakítani, ehhez pedig új építésű ingatlanokra lesz szükség” – mondta az igazgató.
Boros Anita is egyetértett abban, hogy nem feltétlenül jelentenek komoly problémát az új építésű ingatlanok azt azonban kiemelte, hogy a régi ingatlanok fejlesztése is szükséges a fenntartható ingatlanszektor eléréshez. A már megépült ingatlanok olyan alapanyagraktárak, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni – mondta el a Magyar Argár- és Élettudományi Egyetem Körforgásos Gazdaság Elemző Központ vezetője.
Forrás:
