A globális éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének leküzdése érdekében az Európai Parlament arra kéri a vállalatokat, biztosítsák, hogy az EU-ban értékesített termékek ne erdőirtott területekről származzanak.
Az Európai Parlament 2022. szeptember 13-án plenáris ülésen 453 szavazattal, 57 ellenében és 123 tartózkodás mellett elfogadta álláspontját az erdőirtásmentes termékekről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslattal kapcsolatban. Az új törvény kötelezővé tenné a cégek számára annak ellenőrzését (ún. „due diligence”), hogy az EU-ban értékesített árukat nem erdőirtott földterületen termelték ki a világ egészére nézve. Ez garantálná a fogyasztók számára, hogy az általuk vásárolt termékek ne járuljanak hozzá az erdők – köztük a pótolhatatlan trópusi erdők – pusztulásához, és ezáltal csökkentse az EU hozzájárulását az éghajlatváltozáshoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez. A képviselők azt is szeretnék, hogy a vállalatok ellenőrizzék, hogy az árukat a nemzetközi jog emberi jogi rendelkezéseinek megfelelően állítják elő, és tiszteletben tartják-e az őslakosok jogait.
A Bizottság javaslata a szarvasmarhára, a kakaóra, a kávéra, a pálmaolajra, a szójára és a fára vonatkozik, beleértve azokat a termékeket is, amelyek ezeket a termékekben alapanyagként tartalmazzák. A Parlament be kívánja vonni a sertéshúst, a juh- és kecskehúst, a baromfihúst, a kukoricát és a gumit, valamint a szenet és a nyomtatott papírtermékeket is. A Parlament azt is szeretné elérni, hogy a pénzintézetekre további követelmények vonatkozzanak annak biztosítása érdekében, hogy tevékenységük ne járuljon hozzá az erdőirtáshoz.
Bár árut vagy termékeket nem tiltanak be, de az EU piacán forgalmazó vállalatoknak kellő gondossággal kell eljárniuk az ellátási láncukban jelentkező kockázatok értékelése érdekében. Használhatnak például műholdas megfigyelő eszközöket, helyszíni auditokat, beszállítói kapacitásépítést vagy izotópvizsgálatot annak ellenőrzésére, honnan származnak a termékek. Az uniós hatóságok hozzáférhetnének a vonatkozó információkhoz, például a földrajzi koordinátákhoz. Az anonimizált adatok elérhetőek lennének a nyilvánosság számára is. A Bizottságnak e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül az országokat vagy azok egy részét alacsony, normál vagy magas kockázatú kategóriába kellene besorolnia. Az alacsony kockázatú országokból származó termékekre kevesebb kötelezettség vonatkozik majd.
Forrás:
