A zöld építés megvalósítása érdekében a zöld és fenntartható technológiákat is át kell venni és be kell vezetni a meglévő struktúrákban (Durdyev és Tokbolat, 2022). Egy zöld épület az egész életciklusa során, az építéstől a bontásig technológiákat alkalmaz, hogy minimalizálja az építmények negatív környezeti hatásait. Fenntartható építőanyagok használata, valamint az ilyen erőforrások újrahasznosítása és újrahasznosítása csökkentheti a pazarlást (Olawumi és Chan, 2022). A tartós szerkezetek létrehozásának kulcsa a korszerű, energiahatékony építési módszerek és anyagok alkalmazása, valamint az épülettervezés és az anyagválasztás tudatos megközelítése (Filho et al., 2022).
A környezetbarát anyagok használata mellett az energiafelhasználás csökkentése és a kibocsátás csökkentése a két legfontosabb szempont a zöld épületek tervezésekor (Ferdosi et al., 2022).
Az ablakok és a szigetelés, a hőszabályozók, a szellőzőrendszerek és az energiahatékony szivattyúk 50%-kal csökkenthetik az energiafelhasználást (Al-Sakkaf et al., 2023). Az intelligens mérőórák és az intelligens irányítási rendszerek is segíthetnek. A megfelelő villamosenergia-ellátás intelligens fogyasztásmérők használatával biztosítható. A szén-dioxid-kibocsátás 5-16%-kal csökkenthető intelligens mérőkkel, amelyek csökkentik a csúcsigényt. (Onososen és Musonda, 2022). A modern digitális szolgáltatások és elemzések javíthatják az épületfelügyeleti rendszer hatékonyságát és környezetbarát jellegét. A fények és a levegő minőségének automatikus vezérlésére szolgáló szenzoroknak köszönhetően jelentős mennyiségű energiát takarítottak meg, és kényelmesebb környezetet biztosítottak az emberek és a környezet számára (Harja et al., 2022 ) Az intelligens épületek alapvető szerepet játszhatnak az energiagazdálkodásban azáltal, hogy az intelligens hálózati technológiákon keresztül magasabb szinten kapcsolódnak az energiahálózatokhoz (pl. állami vagy nemzeti szinten) (Soust-Verdaguer et al., 2022 ).
Egy nemrégiben megjelent tanulmány (Xiang et al. (2022). szerint a zöld építési folyamatokhoz kapcsolódó információk szétszórt megosztása, visszakeresése és frissítése megnehezíti, multidiszciplináris és több résztvevőre kiterjedő zöld épület tervezést. A zöld épület tervezésének három legfontosabb szempontja az épületteljesítmény-szimuláció, a tervezés, a kódellenőrzés, valamint a terv felülvizsgálata és korszerűsítése. Ez a három folyamat komplex módon összefonódik. Az energiamodellezési adatok segíthetnek az alapvető épületattribútumok, például a geometria, a tájolás és az anyag módosításával kapcsolatos döntésekben a tervezési folyamat során. Egy épület energiamodellezésének legjellemzőbb felhasználási módja az, hogy segítsen megalapozott döntéseket hozni az energiafelhasználással kapcsolatban. Miután a rendszermodellben létrejött az alapstruktúra, azt újra stimulálják a különböző épületenergia-fogyasztás felhasználásával. A tervezés felülvizsgálata és frissítése lehetővé teszi az emberi észrevételek és ítéletek bevezetését a tapasztalataik, az energiaszimulációs eredmények és az energiakódok alapján. Ezért holisztikus megközelítést kell alkalmazni a zöld épületek egyetlen integrált platformon történő fejlesztéséhez és értékeléséhez.
Forrás:
Al-Sakkaf, A., Mohammed Abdelkader, E., Elshaboury, N., El-Zahab, S., Bagchi, A., & Zayed, T. (2023). An Integrated Multi-criteria Decision Making Model for Evaluating Sustainability Rating Systems. In Canadian Society of Civil Engineering Annual Conference (pp. 405-418). Springer, Singapore.
Debrah, C., Chan, A. P., & Darko, A. (2022). Artificial intelligence in green building. Automation in Construction, 137, 104192.
Durdyev, S., & Tokbolat, S. (2022). A quantified model for assessment of drivers of acquiring green buildings by potential clients. Environment, Development and Sustainability, 24(3), 3815-3831.
Filho, M. V., da Costa, B. B., Najjar, M., Figueiredo, K. V., de Mendonça, M. B., & Haddad, A. N. (2022). Sustainability Assessment of a Low-Income Building: A BIM-LCSA-FAHP-Based Analysis. Buildings, 12(2), 181.
Harja, M., Gencel, O., Sarı, A., Sutcu, M., Erdogmus, E., & Hekimoglu, G. (2022). Production and characterization of natural clay-free green building brick materials using water treatment sludge and oak wood ash. Archives of Civil and Mechanical Engineering, 22(2), 1-14.
Nguyen, H. D., & Macchion, L. (2022). Risk management in green building: a review of the current state of research and future directions. Environment, Development and Sustainability, 1-37.
Olanrewaju, O. I., Enegbuma, W. I., Donn, M., & Chileshe, N. (2022). Building information modelling and green building certification systems: A systematic literature review and gap spotting. Sustainable Cities and Society, 103865.
Olawumi, T. O., & Chan, D. W. (2022). Cloud-based sustainability assessment (CSA) system for automating the sustainability decision-making process of built assets. Expert Systems with Applications, 188, 116020.
Onososen, A., & Musonda, I. (2022). Barriers to BIM-based life cycle sustainability assessment for buildings: An interpretive structural modelling approach. Buildings, 12(3), 324.
Soust-Verdaguer, B., Galeana, I. B., Llatas, C., Montes, M. V., Hoxha, E., & Passer, A. (2022). How to conduct consistent environmental, economic, and social assessment during the building design process. A BIM-based Life Cycle Sustainability Assessment method. Journal of Building Engineering, 45, 103516. Xiang, Y., Chen, Y., Xu, J., & Chen, Z. (2022). Research on sustainability evaluation of green building engineering based on artificial intelligence and energy consumption. Energy Reports, 8, 11378-11391.
