A zöld finanszírozás a társadalmi fenntarthatóság értékes stratégiájává vált (Koondhar et al. 2021), hozzájárulva az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony szabályozásához és az éghajlatváltozáshoz való gyors alkalmazkodáshoz (Falcone és Sica, 2019). Ezen túlmenően a zöld finanszírozásnak az a szerepe, hogy a forrásokat az erőforrás-takarékos technológiafejlesztés és az öko-környezetvédelmi iparágak felé irányítsa (Lin et al. 2018).
Egyes szerzők úgy vélik, hogy a zöld finanszírozás növekedése pozitívan befolyásolta a hagyományos energiafogyasztásról a megújuló energiafogyasztásra való elmozdulást (Wang et al., 2021) és a legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a zöldfinanszírozás közvetett hatással van a megújuló energia fejlesztésére azáltal, hogy elősegíti az innovatív technológiák fejlesztését és növeli a gazdasági piacok nyitottságát (Lee et al. 2023).
Lee és Hussain (2023) a zöld pénzügyek háztartási szintű szerepét tárta fel, és arra a következtetésre jutott, hogy a háztartási szintű zöld pénzügy hozzájárulhat egy zöldebb társadalom kialakulásához.
Debrah és szerzőtársai (2022) 995 releváns publikáció kvalitatív és bibliometrikus elemzését végezték el a zöld pénzügyek területén, és arra a megállapításra jutottak, hogy a rugalmassággal és a hibrid vagy integrált energiarendszerekkel kapcsolatos témák hatása fokozódott az elmúlt években.
Tao és Chao 2023-ban megjelent tanulmányában 48 ország 301 intézményének 502 szerzőjének 162 tanulmányát elemezte a zöldfinanszírozással és az energiakutatással kapcsolatos kutatások áttekintése érdekében. A publikációk számának drámai növekedése 2020 után, 2022. december 31-én elérte a 105-öt, egyértelműen jelzi, hogy a terület az elmúlt két évben egyre nagyobb figyelmet kapott a tudósok részéről, és egyre inkább a terület feltörekvő kutatási központjává válik az ENSZ széles körű támogatásának és kezdeményezéseinek köszönhetően. Másrészt amióta az Európai Beruházási Bank 2007-ben kibocsátotta az első zöld kötvényt, a globális zöldkötvény-piac nagyon gyors ütemben növekedni kezdett, a zöld kötvények robbanásszerű növekedésével a feltörekvő piacokon. Az említett kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a zöldfinanszírozási projektek célja a társadalom zöld befogadásának javítása, a környezeti felelősségvállalás előmozdítása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Emellett a zöld finanszírozás forrást biztosíthat a zöldenergia-projektekhez, és elősegítheti az ipar gyors fejlődését. A bibliometriai elemzések alapján kínai tudósok tették közzé a legtöbb tanulmányt ezen a területen.
A zöld elmélet értéke abban rejlik, hogy segíthet az embereknek megérteni és ösztönözni a jövőbeni ökológiai és társadalmi értékek előnyben részesítését a rövid távú gazdasági haszonnal szemben (Dyer, 2018). Az emberi egészség és a gazdaság sebezhetősége azonban valós a romló éghajlati környezet mellett és a zöld finanszírozás megújuló energiára gyakorolt hatását nagymértékben befolyásolja az éghajlatváltozás növekvő kockázata (Alharbi et al. 2023). A megújuló energia fejlesztése döntő fontosságú a szerkezet energiaátalakítása és a környezeti kibocsátás csökkentése szempontjából, a releváns innovatív zöld pénzügyi eszközök hatékony felhasználása és fejlesztése pedig elősegítheti a megújuló energia jövőbeli átalakítási tervét (Zheng et al. 2023).
Másrészt, mivel a megújuló energia tőke- és technológiaintenzív iparág, kiterjedt beruházási tevékenységet és technológiai innovációt igényel (Liu és Zeng, 2017). A hagyományos pénzügyi iparág digitális technológiával való mély integrációja hozzájárult a digitális pénzügyek gyors fejlődéséhez az elmúlt években (Jiang et al. 2022).
Forrás:
Koondhar, M. A., Shahbaz, M., Memon, K. A., Ozturk, I., & Kong, R. (2021). A visualization review analysis of the last two decades for environmental Kuznets curve “EKC” based on co-citation analysis theory and pathfinder network scaling algorithms. Environmental Science and Pollution Research, 28, 16690-16706.
Falcone, P. M., & Sica, E. (2019). Assessing the opportunities and challenges of green finance in Italy: An analysis of the biomass production sector. Sustainability, 11(2), 517.
Lin, D., Chen, J., & Qiu, G. (2018). Research on green financial support factors for China’s environmental protection industry—Empirical analysis based on CSI environmental protection industry 50 index constituents. J. Ind. Technol. Econ, 37, 129-135.
Wang, C., Li, X. W., Wen, H. X., & Nie, P. Y. (2021). Order financing for promoting green transition. Journal of cleaner production, 283, 125415.
Lee, C. C., Wang, F., & Chang, Y. F. (2023). Does green finance promote renewable energy? Evidence from China. Resources Policy, 82, 103439.
Lee, C. C., & Hussain, J. (2023). An assessment of socioeconomic indicators and energy consumption by considering green financing. Resources Policy, 81, 103374.
Debrah, C., Darko, A., & Chan, A. P. C. (2023). A bibliometric-qualitative literature review of green finance gap and future research directions. Climate and Development, 15(5), 432-455.
Dyer, H. (2018). Introducing green theory in international relations. Retrieved April 30, 2020.
Alharbi, S. S., Al Mamun, M., Boubaker, S., & Rizvi, S. K. A. (2023). Green finance and renewable energy: A worldwide evidence. Energy Economics, 118, 106499.
Zheng, M., Du, Q., & Wang, Q. J. (2023). Nexus between green finance and renewable energy development in China. Emerging Markets Finance and Trade, 59(4), 1205-1218.
Liu, X., & Zeng, M. (2017). Renewable energy investment risk evaluation model based on system dynamics. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 73, 782-788.
Jiang, Y., Guo, C., & Wu, Y. (2022). Does digital finance improve the green investment of Chinese listed heavily polluting companies? The perspective of corporate financialization. Environmental Science and Pollution Research, 29(47), 71047-71063.
Tao, Z., & Chao, J. (2023). A bibliometric and visualized analysis of research on green finance and energy in a global perspective. Research in Globalization, 7, 100156.
