Az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások fenntartható felhasználása iránti igény folyamatosan növekszik, ahogyan az érdeklődés a zöld finanszírozás és a körforgásos gazdaság kérdéskörében folytatott kutatások száma is.
2010-ben 194 országból álló csoport létrehozta a Green Climate Fund-ot, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló globális erőfeszítésekhez (Amoah et al., 2022; Cui és Huang, 2017). Az alap fő célja a zöld finanszírozáshoz kapcsolódó kezdeményezések előmozdítása és elősegítése volt. A zöld finanszírozás fogalmának kidolgozása vonatkozásában számos kutatás látott napvilágot. Egyes szerzők szerint a zöld finanszírozás ugyanaz, mint a fenntartható finanszírozás (Hafner et al., 2020; Migliorelli és Philippe Dessertine, 2019). A kormányzati, kereskedelmi és non-profit szektorból származó pénzügyi áramlások (banki, mikrohitel, biztosítási és befektetési) volumen növelésének legjobb módja a fenntartható fejlesztési célok támogatása érdekében a zöld finanszírozás használata. Ennek eredményeként a zöld finanszírozás fontos a zöld gazdaságot figyelembe vevő SDG-k céljának eléréséhez (Ahmad et al., 2022; Campiglio, 2016). Az elmúlt években a zöld finanszírozás, mint a környezeti problémák kezelésének stratégiájaként való felhasználásának növekedése tapasztalható (Desalegn és Tangl, 2022). A zöld finanszírozás hatékonysága a jelenlegi környezeti problémák kezelésében azonban továbbra is kihívást jelent, mivel továbbra is bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogy miként lehet pótolni a zöld beruházási hiányt.
A szakirodalom egy része elismeri, hogy a zöld finanszírozás és a körkörös gazdaság nem két különálló ökoszisztéma, hanem van egy kapcsolatuk, ami által ösztönzik és befolyásolják egymást (Linnenluecke et al., 2016; Xiaofei, 2022). Számos kutató egyetért abban a tekintetben, hogy a zöld finanszírozás több szempontból elősegítheti a zöld kezdeményezéseket (Lewandowski, 2016; Orman, 2015). A zöld pénzügyi eszközök, mint például a zöld kötvények és a biztosítások, növelik az állami részvételt a zöld ipari szektorokban, és tisztább termelési innovációt hajtanak végre (Fernando et al., 2019). Egy változatos zöld pénzügyi rendszer javíthatja a körforgásos gazdaság hatékonyságát, és új zöld pénzügyi termékek kifejlesztéséhez vezethet (Fernando et al., 2019).
A zöld finanszírozás egy olyan gazdasági akció, amely támogatja a zöld fejlesztést, javítja az anyagfelhasználást és reagál a klímaváltozásra. A hagyományos pénzügyekkel ellentétben a zöld finanszírozás a környezet megóvását, a fenntartható ipart és a fenntartható növekedést támogatja (Falcone és Sica, 2019), valamint növeli az iparág társadalmi felelősségvállalását. A környezetvédelemre szánt finanszírozás, valamint a kifejezetten klímabarát kezdeményezésekhez létrehozott pénzügyi eszközök hozzájárulhatnak az ESG célok eléréséhez (Tolliver et al., 2019). Kumar és szerzőtársai kiterjedt szakirodalmi elemzés alapján megállapították, hogy a zöld finanszírozás szorosan összefügg a fenntarthatósági célok elérésével, hozzájárul a körforgásos gazdaság céljainak eléréséhez, például a fenntartható termelési és fogyasztási minták támogatásával. A szerzők arra is rámutatnak, hogy számos akadály gátolja a zöld finanszírozás és a körforgásos gazdaság fejlődését, mint például a nem megfelelő ismeretek, a kétértelmű definíciók, a jogi keretek közötti koherencia és a befektetők pénzügyi motivációinak hiánya. A zöld finanszírozás potenciális lehetőséget kínál a körforgásos gazdaság beruházási hiányainak pótlására és a zöld innovációs költségakadályok leküzdésére.
A zöld finanszírozás és a körforgásos gazdaság előmozdítását támogató főbb mozgatórugók közé tartoznak a kormányzati támogatások, a szabályozási keretek és a piaci kereslet növelése, míg az akadályok közé sorolhatók az elégtelen makrogazdaságpolitikai iránymutatások, a gazdasági vállalások hiánya és a nem megfelelő finanszírozási eszközök. Éppen ezért a két jogintézmény vizsgálata interdiszciplináris és ágazatokon átívelő megközelítések integrálását igényli.
Források:
Amoah, L., Dzeha, G. C. O., & Arun, T. (2022). Sustainable finance and banking in Africa. In The Economics of Banking and Finance in Africa: Developments in Africa’s Financial Systems (pp. 405-429). Cham: Springer International Publishing.
Cui, Y., Geobey, S., Weber, O., & Lin, H. (2018). The impact of green lending on credit risk in China. Sustainability, 10(6), 2008.
Hafner, S., Jones, A., Anger-Kraavi, A., & Pohl, J. (2020). Closing the green finance gap–A systems perspective. Environmental Innovation and Societal Transitions, 34, 26-60.
Migliorelli, M., & Dessertine, P. (2019). The rise of green finance in Europe. Opportunities and challenges for issuers, investors and marketplaces. Cham: Palgrave Macmillan, 2, 2019.
Ahmad, M., Ahmed, Z., Bai, Y., Qiao, G., Popp, J., & Oláh, J. (2022). Financial inclusion, technological innovations, and environmental quality: Analyzing the role of green openness. Frontiers in Environmental Science, 10, 80.
Campiglio, E. (2016). Beyond carbon pricing: The role of banking and monetary policy in financing the transition to a low-carbon economy. Ecological Economics, 121, 220–230.
Chemmanur, T. J., & Fulghieri, P. (2014). Entrepreneurial finance and innovation: An introduction and agenda for future research. The Review of Financial Studies, 27(1), 1–19.
Desalegn, G., & Tangl, A. (2022). Enhancing green finance for inclusive green growth: A systematic approach. Sustainability, 14(12), 7416.
Linnenluecke, M. K., Smith, T., & McKnight, B. (2016). Environmental finance: A research agenda for interdisciplinary finance research. Economic Modelling, 59, 124–130.
Xiaofei, Y. (2022). Research on the action mechanism of circular economy development and green finance based on entropy method and big data. Journal of Enterprise Information Management, 35(4–5), 988–1010
Orman, C. (2015). Organization of innovation and capital markets. The North American Journal of Economics and Finance, 33, 94–114.
Lewandowski, M. (2016). Designing the business models for circular economy—towards the conceptual framework. Sustainability, 8(1), 43.
Fernando, Y., Chiappetta Jabbour, C. J., & Wah, W. X. (2019). Pursuing green growth in technology firms through the connections between environmental innovation and sustainable business performance: Does service capability matter? Resources, Conservation and Recycling, 141, 8–20.
Falcone, P. M., & Sica, E. (2019). Assessing the opportunities and challenges of green finance in Italy: An analysis of the biomass production sector. Sustainability (switzerland).
Tolliver, C., Keeley, A. R., & Managi, S. (2019). Green bonds for the Paris agreement and sustainable development goals. Environmental Research Letters.
Kumar, B., Kumar, L., Kumar, A., Kumari, R., Tagar, U., & Sassanelli, C. (2023). Green finance in circular economy: a literature review. Environment, development and sustainability, 1-41.
