A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2020-as Olimpiai Agenda-ban megfogalmazott ajánlásának megfelelően a 2024-es Párizsi Olimpiát is a fenntarthatóság jegyében rendezik meg. Számos területen, így például az utazás, az élelmiszerellátás, a szállások, a vendéglátás, a rendezvényhelyszínek kialakítása, az energiafelhasználás során is érvényesülnek a zöld, környezetvédelmi szempontok.
A szervezők a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében az olimpiai játékokat akként alakították ki, hogy azok 50 százalékkal csökkentsék az ökológiai lábnyomot a 2012-es londoni és a 2016-os riói átlaghoz képest, összhangban a párizsi klímaváltozási megállapodással.
A Párizs 2024 fenntarthatósági és szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési stratégiájának egyik kulcsfontosságú eleme a meglévő vagy ideiglenes helyszínek használata, így az olimpiai helyszínek 95 százaléka már létező ikonikus létesítmény vagy olyan építmény, amelyeket ideiglenesen összeszereltek, és a játékok után későbbi felhasználás céljából majd lebontanak. Az új helyszínek pedig az újrahasznosítás, a fenntarthatóság jegyében készültek.
Így például a vizes versenyszámoknak helyt adó rendezvény helyszín, az Aquatics Centre, 4680 négyzetméteres napelemes tetővel rendelkezik, amely a helyszín villamosenergia-szükségletének mintegy 20 százalékát biztosítja. Az Aquatics Centre-ben található ülések újrahasznosított műanyag kupakokból készültek, a kerethez és a szerkezethez pedig biológiai eredetű anyagokat, például francia erdőkből származó fát használtak.
A kialakított konkáv tető lehetővé teszi a levegő természetes felmelegítését, a páratartalom szabályozását, egyúttal pedig csökkenti a fűtendő tér mennyiségét, valamint a környezetterhelést a kültéri levegő szűrésével.
A létesítmény tartalmaz 102 db ültetett fát is, amelyek a zöldterületek számát növelik, mindemellett pedig árnyékot is adnak.
Az Olimpiai falu a tipikus francia konstrukciókhoz képest 30 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással készült. A felhasznált építőanyagok 94 százaléka természetes vagy újrahasznosított anyag, így például francia erdőkből származó környezetbarát fa vagy újrahasznosított műanyag. A zöldfelületek növelése érdekében 1000 darab nagyméretű fát és közel 8000 darab fiatal fát és cserjét telepítettek, elsősorban őshonos növényfajokból.
A falu villamosenergia-fogyasztásának 15 százalékát a háztetőkön elhelyezett napelemekből származó fotovoltaikus energia fedezi, a hűtést pedig a tipikus klíma berendezések helyett, geotermikus hűtési rendszer biztosítja. A hőszigetelt homlokzatok, a hűtött padlók és a zöldfelületek legalább 6 Celsius fokos hőmérséklet-különbséget biztosítanak a kültéri viszonyokhoz képest.
A 2024-es párizsi olimpia 100 százalékban helyben termelt megújuló energiát használ, jelentősen csökkentve ezáltal a szénlábnyomot, megerősítve ezzel a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét.
Az Olimpia szervezői a fenntartható táplálkozási gyakorlatokra is nagy hangsúlyt fektettek: így például megduplázták a nézőknek szánt növényi eredetű élelmiszerek mennyiségét, hogy felére csökkenjen az étkezések szénlábnyoma. A vendéglátásban használt egyszer használatos műanyagok számát 50 százalékkal csökkentették. A játékokat követően a vendéglátó-ipari berendezések és a kapcsolódó infrastruktúra 100 százalékos újrafelhasználását tervezik.
A szervezők ún. italszökőkutakat telepítettek, így ingyenes ivóvízpontok állnak rendelkezésre a résztvevők számára, a nézők pedig újrafelhasználható palackokat vihetnek be a helyszínekre.
Az Olimpia minden helyszíne megközelíthető tömegközlekedési eszközzel. Ez a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén túl, elősegíti a fenntartható mobilitási lehetőségek kiaknázását is.
Ezen túl, a helyszínek 80 százaléka az Olimpiai falu 10 km-es körzetében található. 418 km a kerékpárút-hálózat hossza, amelyből 88 km új, védett útvonal.
Kerékpárparkoló a nézők számára az Île-de-France régió összes versenyhelyszínén rendelkezésre áll. A Toyota támogatásával elektromos, hibrid és hidrogénüzemű járműveket használnak az Olimpia területén.
A Párizs 2024 a körforgásos gazdaság jegyében került megrendezésre azáltal, hogy az életciklus szemléletét is szem előtt tartja, amely értelmében egy termék vagy szolgáltatás tervezése során a környezeti hatásokat nem csak egyetlen életszakaszban, de az adott termék teljes életútja során, a „bölcsőtől a sírig” figyelembe veszi. A cél, hogy a gyártás, a használat, a szállítás, a fogyasztás, az újrahasználat, az újrafelhasználás és a hulladék végső kezelése is lehető legkisebb mértékben károsítsa a környezetet, és egy adott termék esetén annak élettartama – legalább alapanyagként – többszörösére nőjön.
Forrás:
