A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a fenntartható építés garanciális szabályait hivatott megteremteni. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb rendelkezéseket:
- A törvény célja az építési szabályok olyan tartalmú megállapítása, amely a fenntartható fejlődés környezet- és klímavédelmi szempontjainak érvényesíthetőségét és a magyar építésgazdaság fejlődését szolgálja a magyar építési anyagok felhasználásával [1. § e) pont];
- A polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve magában foglalja a tervezés során az épületek anyaghasználatánál és formavilágánál a kialakult állapothoz, a tájkarakterhez és a településképhez történő illeszkedést, a környezettudatossági és fenntarthatósági szemlélet érvényesítését, valamint az építésgazdasági és a körforgásos településfejlesztési szempontok figyelembevételét [4. § (1) bek. c) pont];
- A fenntartható használat az építészeti örökség olyan módon történő használata – ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is –, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosítva fennmaradásukat a jelen és jövő nemzedékek számára [16. § 47. pont];
- A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében többek között a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása [74. § (1) bek. a). pont];
- A helyi építési szabályzat célja többek között a település összehangolt, rendezett és fenntartható fejlődési keretének meghatározása [81. § (1) bek. a). pont];
- A műemlékek használata és funkcióváltása során a műemléki értékeket nem veszélyeztető rendeltetésnek és fenntarthatóságnak van helye. Valamennyi műemléki védettségű építmény és telke használata során biztosítani kell az ingatlanon meglévő műemléki értékek érvényesülését, valamint a környezetében meglévő többi műemlék értékeinek érvényesülését. A műemlék használati módja állapotromláshoz, a műemléki értékek megjelenésének sérelméhez nem vezethet. A műemlék használata az épített vagy táji környezethez alkalmazkodik, erősíti a hagyományos tájhasználatot vagy településkép megőrzését. A műemlék használata az építészeti, településképi, valamint környezeti, természeti, kulturális értékek megőrzésével együttesen fenntartható módon történhet [128. §];
- A műemlékvédelmi feladata körében a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése [132. §];
- Önálló fejezetben rendezi a törvény kereskedelmi építmények engedélyezése vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének egyes kérdéseit [168. §];
- Építési terméket az építménybe betervezni és beépíteni csak az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad. Az építési termék beépítésre különösen akkor alkalmas, ha az építési termék teljes életciklusa során a természetes erőforrások használata fenntartható [184. § (2) bek. b) pont].
Forrás:
- A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény
