Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) az elmúlt napokban kiadott egy jelentést, amelyben kiemeli a városi környezet finanszírozási hiányának megoldásait, és hangsúlyozza, hogy megbízható adatokra van szükség a városi környezettel kapcsolatos beruházások esetében.
A „State of Finance for Nature in Cities” jelentés a városokra és városi területekre gyakorolt éghajlati hatások globális növekedése okán készült. Szakértők szerint a városok költséghatékony városi természetalapú megoldásokhoz fordulhatnak az élőhelyek helyreállítása és a szennyezés csökkentése érdekében. „A természetalapú megoldásokba való befektetés növelheti az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hűtéshez való egyenlő hozzáférést” – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára az év elején a szélsőséges hőség elleni fellépés kapcsán.
Az új jelentés szerint azonban a városi környezet alapú megoldásokhoz több befektetésre van szükség, amelyet a városok nehezen tudnak biztosítani a rendelkezésre álló pénzügyi mechanizmusok, kapacitások és adatok hiánya miatt.
A jelentést a szubnacionális kormányok és városok 8. csúcstalálkozóján tették közzé az ENSZ Biológiai sokféleséggel kapcsolatos konferenciáján, amely COP16 néven ismert. Ez a jelentés a Pennsylvaniai Egyetemmel jelent meg, és az UNEP „State of Finance for Nature” című sorozatának származéka.
“A természet hatalmas potenciállal rendelkezik világunk átalakítására, de a természetalapú megoldások továbbra is alulfinanszírozottak” – mondta Mirey Atallah, az UNEP alkalmazkodási és ellenálló képességi részlegének vezetője. Míg 7 billió dollár áramlik a természetre káros tevékenységekre, csak 200 milliárd dollár támogatja a természetalapú megoldásokat, és nem irányítanak eleget a városokra.
A városi területek a világ népességének több mint felének adnak otthont, és a világ bruttó hazai termékének 80 százalékát állítják elő. A városok felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 70 százalékáért és az erőforrások felhasználásának 75 százalékáért globálisan. A városok környezeti hatásainak minimalizálása érdekében az önkormányzatoknak olyan eszközökre van szükségük, amelyek növelik a természetbe, városi környezetbe történő befektetés előnyeit – állítják szakértők.
A természetvédelmi tevékenységekre irányuló beruházások növelésének első lépése a meglévő beruházások felmérése. A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg a városok számára a természetalapú megoldások városi pénzügyi rendszerekbe való integrálására, és financiális keretet mutat be a városi természet alapú megoldásokhoz. Az ajánlások az UNEP által vezetett két projektben részt vevő városok tanulságaira épülnek: Generation Restoration, amelyet a Német Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium finanszíroz; és a Global Environment Facility által finanszírozott UrbanShift. A keretrendszer szabványokat és kritériumokat ad a helyi városi természetalapú megoldások kiadásaira vonatkozó adatgyűjtéshez. Az összegyűjtést követően a városok felhasználhatják az adatokat arra, hogy bemutassák a természetbe, városi környezetbe történő befektetések értékét a kormányok, a befektetők és a társadalom számára, és több erőforrás mozgósítására ösztönözzék.
Az egyszerűsített adatgyűjtés és a továbbfejlesztett városi szintű pénzügyi tervezés révén a keretrendszer arra is képessé teszi a városokat, hogy jobban nyomon kövessék és értékeljék a természetalapú megoldások hatását. Ezen túlmenően a keretrendszer kiemeli a strukturális akadályokat is, egyúttal pedig egy ütemtervet kínál a városoknak e kihívások leküzdéséhez és a természet-pozitív fejlődés támogatásához.
A jelentés erősen igazodik a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszerhez. „Megmutatja, hogy a városi természet alapú megoldások létfontosságú stratégiák, amelyek a biológiai sokféleség fokozásának, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség kialakításának és a lakosok jólétének védelmének hármas előnyeit kínálják” – mondta Genie Birch, a Pennsylvaniai Egyetem Penn Városkutatási Intézetének társigazgatója.
Ez a jelentés megnyitja az utat a városok előtt, hogy átalakító szerepet játsszanak korunk környezeti kihívásainak kezelésében.
Forrás:
