A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a KPMG harmadik alkalommal készítette el közös kutatását a hazai vállalatok fenntarthatósági és ESG-törekvéseiről. A felmérésben több mint 70 vállalat vett részt 15 különböző iparágból, amely így átfogó képet ad a magyar üzleti szektor aktuális ESG-felkészültségéről, prioritásairól és kihívásairól.
A résztvevő vállalatok 95%-a deklarálja, hogy célja a fenntartható működés, és az ESG-tevékenységeket, valamint az ESG-jelentéstételt alapvetően eszköznek tekintik e cél eléréséhez. A fenntarthatósághoz való hozzáállás erősödését jelzi az is, hogy a cégek 87%-a már megfeleltnek érzi magát a CSRD és a magyar ESG-törvény követelményeire – ez jelentős elmozdulás a 2023-as eredményekhez képest.
A kutatás fontos megállapítása, hogy a vállalatok egyre inkább felismerik az ESG-ben rejlő üzleti potenciált. A válaszadók 91%-a szerint az ESG-minősítés versenyelőnyt biztosít, ami egyértelműen igazolja, hogy a fenntarthatóságot már nem pusztán költségként, hanem stratégiai befektetésként kezelik. Továbbá a cégek 87%-a úgy látja, hogy 2027-re még meghatározóbb üzleti tényezővé válik a jó ESG-teljesítmény. A kis- és középvállalkozások ezekből az előnyökből még erősebben profitálnak, mint a nagyvállalatok. A cégek számára továbbra is vezető előny a munkavállalói elkötelezettség növekedése és az ESG-kockázatok hatékonyabb kezelése.
A felmérésből az is kiderült, hogy a vállalatok többsége nem halogatja az ESG-jelentéstételhez kapcsolódó lépéseket. Akár nagyvállalatokról, akár KKV-król van szó, viszonylag kevesen élnek a halasztási lehetőségekkel. Emellett a cégek kisebbsége vár a szabályozói iránymutatások véglegesítésére, mielőtt belevágna az ESG-jelentéstételbe – vagyis sokan már a saját ütemtervük szerint haladnak tovább. A vállalati gyakorlatokból látszik, hogy az élen járó cégek több mint fele növelte ESG-kapacitásait, és folytatja vagy kiterjeszti a korábban elindított fenntarthatósági beruházásokat és fejlesztéseket. A következő két évben a többség továbbra is a kijelölt menetrend szerint kívánja fejleszteni ESG-rendszerét és jelentéstételi folyamatait.
Márta Irén, a BCSDH igazgatója rámutatott, hogy a szabályozási megfelelés motivációs ereje jelentősen növekedett. 2025-re a jogszabályi elvárások – az ügyfél- és vevői igények, illetve a tulajdonosi elvárások mellett – már a legerősebb ösztönzővé váltak az ESG szempontok vállalati működésbe történő integrálásában.
A válaszadók jelenleg főként a társadalmi és vállalatirányítási területeken rendelkeznek kiforrott célokkal és futó programokkal, ami összhangban áll a korábbi felmérések eredményeivel. A társadalmi aspektusokon belül a vállalatok 55%-a már aktív megvalósítási fázisban van olyan témákban, mint a munkafeltételek javítása, az egyenlő bánásmód biztosítása vagy a munkavállalói jóllét fejlesztése.
A jövőbeli fejlesztések fókusza viszont már erőteljesebben a környezeti terület felé tolódik. A vállalatok többsége tervezi a karbonkibocsátás mérséklését, az energiahatékonyság növelését és a hulladékgazdálkodás korszerűsítését. Emellett a cégek 31%-a készül célkitűzéseket megfogalmazni a biológiai sokféleség védelme kapcsán, és több mint 25% foglalkozik a klímaalkalmazkodás témájával. Ez nem véletlen, hiszen a vállalatok 70%-a fenyegetésként azonosítja a klímaváltozást, miközben 80% üzletileg megtérülő tevékenységnek tekinti a klímaalkalmazkodásba való beruházást.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a vállalatok 90%-a szerint a fenntarthatósági és zöldátmeneti célok teljesítésének fő akadálya nem a technológia hiánya, hanem a gazdaságossági kérdések és a szemléletváltás szükségessége. Ez egyértelműen mutatja, hogy a fenntarthatóság alapvetően stratégiai és kulturális átalakulást igényel, amely túlmutat a puszta technológiai beruházásokon.
Forrás:
https://kpmg.com/hu/hu/home/media/press-releases/2025/12/bcsdh.html
