A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) minden évben Makroprudenciális jelentést (a továbbiakban: Jelentés) tesz közzé, amely a rendszerkockázatok megelőzésére és kezelésére alkalmazott makroprudenciális eszközöket, azok hatásmechanizmusát, valamint a piaci szereplők alkalmazkodását hivatott bemutatni és értékelni. Az MNB 2021 októberében közzétett Jelentésében foglaltak szerint a koronavírus-járvány következtében átmenetileg visszaeső hitelpiaci aktivitás ellenére a hitelállomány kétszámjegyű növekedési ütemét az állami és jegybanki hitelprogramok, illetve a részben leálló törlesztések fenntartották. Átmeneti lassulást követően a hitelezési aktivitás fokozatos újjáéledését tapasztalhatjuk.

Az elmúlt, kihívásokkal teli időszakban a bankok az adósságfék, a likviditási és finanszírozási szabályoknak köszönhetően erős ellenállóképeséggel rendelkeztek. A Jelentés megállapította, hogy az adósságfék szabályoknak köszönhetően a háztartások megfelelő mértékű jövedelmi pufferekkel, valamint sokkellenálló képességgel vészelték át a járványhelyzet okozta gazdasági nehézségeket. 2020 tavasza óta a jegybanki intézkedéseknek hála a bankszektor likviditásfedezeti rátája (LCR) jelentős mértékben emelkedett. A nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) bevezetése a hazai bankszektorban nem igényelt jelentős alkalmazkodást. Az MNB makroprudenciális finanszírozási előírásait megfelelő pufferekkel és kedvező forrásszerkezettel teljesíti.

A Jelentés kiemelte továbbá, hogy a lakáspiacon az első lakásvásárlók (jellemzően a fiatalabb korosztály) gyakran hátrányos helyzetbe kerülnek hitelből történő lakásvásárlás esetén, tekintettel arra, hogy kisebb jövedelmükből nem, vagy csak nehezen tudják előteremteni a lakásárakkal együtt növekvő szükséges önerőt. Az MNB a nemzetközi gyakorlatot vizsgálva megállapította, hogy számos országban alkalmaznak az első lakásvásárlókra vonatkozó kivételszabályokat [például magasabb hitelfedezeti mutató (HFM) limitek (alacsonyabb önerő elvárás) vagy lazább JTM előírások], ezzel támogatva a hitelből történő lakásvásárlást. Az MNB Jelentése szerint hazánkban a fiatalabb korosztályok esetén a HFM korlát 5-10 százalékponttal való – hitelezési és lakáspiaci folyamatoktól függő – emelése akár húszezer ügyfél lakásvásárlását tenné könnyebbé éves szinten. A magasabb hitelösszegből eredő kockázatokat a fiatalabb korosztály egyre emelkedő jövedelme, valamint a hitelfelvevők magasabb törlesztési fegyelme ellensúlyozhatná.

A klímaváltozás okozta környezeti hatásokkal összefüggésben a Jelentés kiemelte, hogy a bankrendszer aktív szerepvállalással zöldíthetné a gazdaságot az ezt szem előtt tartó projektek finanszírozásán keresztül. A zöld hitelek alacsonyabb hitelkockázatuk miatt a pénzügyi stabilitás szempontjából is előnyösek lehetnek. Az MNB a zöld lakáshitelezés támogatására már eddig is számos intézkedést tett: 2021 októberétől vette kezdetét a 200 milliárd forint keretösszegű Zöld Otthon program, amelynek keretében 0%-os kamat mellett biztosít a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet legfeljebb 2,5%-os, rögzített ügyleti kamat mellett hitelezhetnek tovább magas energiahatékonyságú új lakóépületek építésére és vásárlására. Mindemellett az MNB a jövőben a makroprudenciális eszköztár kiszélesítésével törekszik a zöld átmenet támogatására, valamint az éghajlatváltozással összefüggő pénzügyi kockázatok kezelésére.

Forrás: