Az OECD jelentése szerint hazánk környezetvédelmi eredményei kielégítőek. Magyarország teljesíti a 2020-as kibocsátási vállalásokat, ugyanakkor nem történt előrelépés például a hulladéklerakók széles körű használata terén. A beszámoló felhívja a figyelmet arra, hogy az ambiciózusabb 2030-as kibocsátási célok elérése érdekében az országnak javítania kell környezetvédelmi eredményein. A jelentés kitér az épületek energiahatékonyságának növelésére is, illetve javasolja a megújuló energiaforrások széleskörű használatát.

Az OECD megjegyzi, hogy jelenleg ágazatonként eltérő szabályozások, támogatások és adókulcsok léteznek, ezért a szennyező a költségeket nem minden esetben fizeti a szennyezés mértékével arányosan. A beszámoló javaslata szerint az ágazatok közötti eltérő szabályozások felülvizsgálata szükséges. Hazánkban az energia, a víz és a hulladékgyűjtés költségeit a megfizethetőség miatt alacsonyan tartják, a magasabb és egységesebb árak azonban hatékonyabban ösztönzik a zöldebb technológiára való átállást, amely az üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárulhat. A jelentés szerint a nem szén-dioxid kibocsátásból eredő környezetvédelmi adókat a szennyező fizet elve alapján kell meghatározni.

A dokumentum kiemeli, hogy a hazai lakásállomány közel 80%-a nem felel meg a modern energia- és hőtechnikai követelményeknek. Az épületek energiateljesítményéről szóló uniós irányelvvel[1] összhangban, amely 2050-re a magas energiahatékonyságú és szén-dioxid-mentes épületállományt tűzte ki célul, számos támogatási program van érvényben a lakásállomány energia- és hőhatékonyságának javítására. Ezek közé tartozik az ajtók és ablakok cseréjének támogatása, a hőszigetelés javítása, valamint a megújuló energiaforrásokra való átállás ösztönzése.

Az OECD jelentése hangsúlyozza, a megújuló energiaforrások részarányának növekedéséhez a napenergia, a geotermikus és a szélenergia-technológiák fejlesztésére van szükség. A beszámoló pozitívumként értékelte, hogy Magyarország a napenergia-kapacitás fejlesztésére összpontosít, a 2016-os közel 700 MW-ról 2030-ra 6400 MW-ra, egy évtizeddel később pedig 12 000 MW-ra kívánja emelni a teljesítményt, ugyanakkor a beszámoló felhívta a figyelmet arra, hogy a napelemes telepítések mellett a szélenergia technológiát is egyre szélesebb körben szükséges alkalmazni.

Forrás:


[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK irányelve (2002. december 16.) az épületek energiateljesítményéről