2021-ben a hazai lakáspiac jelentős élénküléssel indult. A gazdaság járvány utáni újraindítását követően megkezdődött a munkaerőpiac gyors helyreállása, a foglalkoztatottság a nyári hónapokban történelmi csúcsra emelkedett, amivel összhangban a lakosság reáljövedelme is növekedett. Az év elejétől elérhető új otthonteremtési támogatások érdemi szerepet játszottak a lakhatási célú kereslet élénkítésében – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén novemberben kiadott lakáspiaci jelentéséből.

A lakáspiaci kereslet szempontjából 2021 során kedvezően alakultak a gazdasági feltételek, a magyar gazdaság az EU átlagánál hamarabb, már 2021 második negyedévében elérte a koronavírus válság előtti teljesítményét. A gazdaság újraindításával párhuzamosan megkezdődött a munkaerőpiac gyors helyreállása is. A foglalkoztatottság a nyári hónapokban történelmi csúcsra emelkedett, és folytatódott a munkanélküliségi ráta csökkenése. A gazdaság újraindítása jelentős hatást gyakorolt a hazai lakóingatlan piacra. A lakáspiaci tranzakciók száma 2021 első negyedévében jelentős mértékben, 28,9 százalékkal bővült éves összevetésben, összhangban az év elejétől induló új otthonteremtési kedvezmények keresletélénkítő hatásával. A tranzakciók száma előzetes becslés alapján a harmadik negyedévben már kismértékben mérséklődött éves összevetésben, 2019 azonos időszakához viszonyítva ugyanakkor 6,2 százalékos bővülést mutat. A lakáspiaci tranzakciókat a lakhatási cél dominálja, a befektetési motiváció a korábbi időszakhoz képest visszaesést mutat.

Miközben a hazai lakásárak tovább emelkedtek, Budapest és a megyeszékhelyek között az árolló szűkülése volt megfigyelhető. Az országos átlagot tekintve 13,3%-ra gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme, vidéken 2021 második negyedévében 18,2%-os emelkedés valósult meg, Budapesten azonban alacsonyabb mértékben, 9,1%-kal növekedtek a lakásárak.

2021 második negyedévében a lakáshitel-szerződések aránya történelmi csúcsot ért el, a hitelintézetek 2021 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest 81%-kal magasabb arányú, azaz 364 milliárd forint értékű lakáshitelt folyósítottak. Az összeg jelentős részét a 2021. évtől elérhető új otthonteremtési támogatások teszik ki, amelyek közül a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében elinduló NHP Zöld Otthon Program (NHP ZOP) hosszú távon kiszámítható, kedvező kamattal rendelkező hitellel segíti a környezeti szempontból fenntartható, energiahatékony új lakóházak vásárlását, illetve építését.

Az MNB elemzése szerint a 2021 második negyedévére jellemző újlakás-piaci áremelkedés a kereslethez képest alacsony kínálati arányt jelez. Míg az idei év első három negyedévében a fővárosban – a 2021-re átcsúszott társasházi lakásátadásoknak köszönhetően – a lakóotthonépítések száma jelentős növekedési arányt mutatott, addig vidéken 27,3%-os visszaesés volt megfigyelhető, éves összevetésben pedig 1,7%-kal csökkent az átadott új lakások száma.

Az MNB elemzéséből az is kiderül, hogy a hazai építési költségek, valamint az alapanyagárak növekedése jelentős mértékben hozzájárulnak a lakásberuházások arányának csökkenéséhez, ezért a kínálatot fenntarthatóan ösztönző lépések szükségesek. Erre példa, a kedvezményes lakásáfa év eleji ismételt ideiglenes bevezetése, amelynek következtében a lakásépítési kedv növekedése volt tapasztalható, továbbá az NHP ZOP által biztosított kamatelőny szintén ösztönzőként hat, figyelemmel arra, hogy jelentős mértékben ellensúlyozza a környezeti szempontból fenntarthatóbb új lakások mintegy 3,5%-kal magasabb kínálati árát.

Forrás: