Manapság sok szó esik a klímaváltozásról és a klímasemleges építőanyagokról, de mitől lesz egy épület klímasemleges? Egyáltalán lehet egy épület semleges a klíma szempontjából? A Perkins&Will építésziroda – amely a zöld építkezés vezetőjeként pozícionálja magát, és amelynek 25 irodája van San Franciscótól Sao Paulón át Szingapúrig – a honlapján hónapokig egy brit kolumbiai faház fotóját használta referenciatervként. A projekt kapcsán az iroda azt hangsúlyozta, hogy a szóban forgó luxus faház szerkezete a „szén-dioxid-semlegesen túlmutató”, vagyis a ház megépítése több szenet távolít el a légkörből, mint amennyit kibocsát.

Fred A Bernstein szakújságíró véleménycikkben reagált erre a felvetésre, kifejtette, hogy a cég nem az összes az építkezés során felhasznált energiával számolt el, és a fenti a kijelentéssel „engedélyt ad az ügyfeleknek arra, hogy az éghajlati válság ellenére felelőtlenül építkezzenek”. Az így kirobbant kommentháború végső soron arról szólt, hogy lehet-e egyáltalán egy építkezés a klíma szempontjából semleges.

Egy épület légköri szén-dioxid-kibocsátásának egy része a mindennapi használathoz szükséges, úgynevezett működési energiából származik, a többi az épület előállítása során kerül a légkörbe. Erre figyelemmel a légköri szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, a megtermelt energia és a hőszigetelés mellett sok egyéb tényezőre is figyelemmel kell lenni. A klímabarát épületet a lehető legkisebbre kell méretezni, egyszerűnek (tömegesen gyárthatónak) kell lennie, a meglévő infrastruktúra közelében kell építeni, és a legalacsonyabb energiafelhasználású építőanyagokat kell az építés során felhasználni.

A szóban forgó ház, amely Vancouvertől 90 mérföldre északra fekszik egy hegycsúcson, a használatához szükséges villamos energiát a déli homlokzatán lévő 103 napelemmel állítja elő, amelyek összesen 96 kilowattórás akkumulátorokat is feltöltenek árammal arra az esetre, ha felhős az idő, valamint az éjszakai működés céljából. Emellett a megtermelt energia szolgál a hidrogén üzemanyagcella feltöltésére is, ami a téli üzemelést biztosítja. Két építész Baldwin és kollégája, Cillian Collins megbecsülték a házban található acél és beton szerkezeti elemek mennyiségét. Ezt követően az Athena Impact Estimator for Buildings alkalmazás segítségével kiszámították az egyes építőanyagok előállításához szükséges energiamennyiséget, valamint az energiafelhasználás eredményeként a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, ami összesen 122 tonnára jött ki. Az épületbe beépített fa viszont 145 tonna szén-dioxidot távolított el élete során a légkörből, emiatt állította azt Perkins&Will, hogy az épület megépítése kedvező a Föld klímája szempontjából. Azonban helyes-e a kivágott fákat ilyen módon számításba venni?

A fa a növekedése során köti meg a légkör szén-dioxid tartalmát, a kivágása után a folyamat csak akkor folytatódik, ha új fát ültetnek a kivágott helyett. A benne tárolt szén csak átmenetileg, az épület fennállása alatt tárolódik, az épület elbontása után a faanyag elégetésével újra visszakerül a légkörbe. Ellenben, ha a fákat sértetlenül hagyták volna növekedni, akkor valóban csökken a levegő szén-dioxid tartalma. Ez a példa is rámutat arra, hogy a fa mint építőanyag választása nem feltétlenül teszi fenntarthatóbbá az épületet, főleg, ha azt több ezer mérföldről, például Európából viszik oda. A fenti számítás nagy hiányossága mégis az, hogy több száz egyéb elemet kellene még számba venni, a tetőtől kezdve az ablakokon (ami egy hatalmas tétel, tekintve, hogy háromrétegű üvegezésre van szükség), a fűtési rendszeren, a napelemeken, a hőszigetelésen, a vezetékeken át az akkumulátorig és a hidrogén üzemanyagcelláig, ha az építés tényleges energiaszükségletére vagyunk kíváncsiak. Ráadásul, ha mindezeket az anyagokat egy távoli hegycsúcsra szállítják el, az még több energia felhasználásába kerül.

Mégis, milyen legyen egy klímabarát ház? Tehetjük fel a kérdést. Az újrafelhasználás/újrahasznosítás mindig a legzöldebb stratégia, így célszerű egy meglévő ház felújításában gondolkodni új építése helyett, ami jellemzően 50-75 százalékkal kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár. Ha mégis építkezésben gondolkodunk, célszerű olyan helyszínt választani, ahol nincs kivágandó fa és könnyen megközelíthető, így a szállítók és az építőmunkások több száz vagy ezer útja megspórolható. Ha energiatakarékosságról van szó, a kevesebb határozottan több.

A házat általában évtizedekre építjük, ennek megfelelően a tervezésénél a hosszútávú szempontokat kell figyelembe venni, nem a rövidtávú igényeket. Az építőanyagok esetén is a helyben előállított, legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járót válasszuk a karbonlábnyom csökkentéséhez. Amit mindenképp szükséges elkerülni az a nehéz berendezés használata, így például az akkumulátor vagy az üzemanyagcella.

Forrás: