A napokban jelent meg az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, a továbbiakban: OECD) 2021-es, Magyarország gazdasági helyzetére vonatkozó jelentése (a továbbiakban: jelentés vagy beszámoló vagy dokumentum). Cikksorozatunkban ismertetjük a dokumentum fenntarthatósági és környezetvédelmi vonatkozásait, külön kiemelve az OECD energiahatékonyságra vonatkozó ajánlásait.

A beszámoló felhívja a figyelmet arra, hogy a COVID-19 világjárvány véget vetett a foglalkoztatás és a reáljövedelmek jelentős növekedésével járó 2016-2019 közötti gazdasági növekedésnek. Ezt követően súlyos gazdasági zsugorodás következett, mivel a korlátozó intézkedések és a nemzetközi kereslet visszaesése hátrányosan érintették az exportorientált gazdaságot. A jelentés rávilágít, a munkavállalóknak és a vállalatoknak nyújtott szakpolitikai támogatás, valamint az oltóanyagok gyors bevezetése utat nyitott a gazdasági fellendülés számára, így a 2020-as 5,1%-os visszaesést követően 2021-ben 4,6%-os, 2022-ben pedig 5%-os gazdasági növekedés várható.

Az OECD a hosszú távú növekedés szempontjából három fő kihívást emel ki, illetve ajánlásokat fogalmaz meg ezek kezelésére az alábbiak szerint:

  1. A termelékenység növekedésének ösztönzése

A népesség öregedésével járó demográfiai változás szükségessé teszi a gazdaság termelékenységi teljesítményének átgondolását. A gyorsabb termelékenységnövekedéshez versenyképesebb piacokra és az új technológiák gyorsabb átvételére van szükség, különösen a gazdaság digitális átalakulásának felgyorsítása érdekében.

2. A nyugdíjrendszer költségvetési fenntarthatóságának biztosítása

Az OECD ajánlása szerint 2022-ig meg kell valósítani a törvényes nyugdíjkorhatár 65 évre emelését. Ennek megfelelően az egészségügyi rendszernek is fel kell készülnie az idősebb munkaerő-állományra, ezért a kórházak autonómiáját növelni szükséges annak érdekében, hogy az egészségügyi szolgáltatások kínálata a jövőbeli igényekhez igazodhasson.

3. A környezetvédelem területén elért eredmények javítása

Annak érdekében, hogy a szennyezők magasabb árat fizessenek a szennyezésért, az OECD a szén-dioxid-kibocsátási adók fokozatos egységesítését javasolja. A magasabb hulladékgyűjtési, víz- és szennyvízszolgáltatási díjak jelentős mértékben ösztönzik a szükséges zöld beruházások megvalósulását.

Forrás: