Egy új technológiai megoldásnak köszönhetően áttörést sikerült elérni az átlátszó napelemek hatékonyságában, így az akár funkcionálisan használható ablakként is felszerelhető lehet.

A folyamatosan növekvő energiaigények, a szigorodó környezeti normák, valamint a fenntarthatósági elképzelések teljesítésében meghatározó szerepet tölt be az alternatív energiahordozó alapú, központosítást mellőző energiatermelés. Erre kínálnak attraktív megoldást a lakosság számára is elérhető különböző napelem rendszerek. Segítségükkel az aktuális fogyasztást csökkentő, hálózatra visszatápláló, és szigetszerű megoldások is elterjedtek, azonban valamennyi megoldás közös abban, hogy azok alapvetően a tetőre telepített napelemekből állnak, az ingatlan eredeti kinézetét megváltoztató, kevésbé esztétikus megoldások formájában.

Az energiatermelés forradalmasítását jelenthetik a teljesen átlátszó napelem megoldások. Ilyen esetben ugyanis nem kell a tetőre elhelyezni a paneleket, hiszen az átlátszó napelem akár ablakként is használható. A technológia alapja, hogy az emberi szem számára átlátszó felületen valójában nem minden fény jut át, a láthatatlan hullámhosszúságú sugárzást a panelek összegyűjtik és kivezetik a felület szélére, ahol a vékony napelemcsíkok energiát termelnek. Ezzel a napelem bárhol és bármire elhelyezhetővé válik, legyen szó ablakról, mobiltelefon kijelzőről vagy akár közlekedési járműről.

Az átlátszó napelem egy ideje már létezik, azonban amíg a hagyományos megoldások hatékonysága jellemzően 18-25% közé esik, az átlátszó panelek mutatója eddig rendkívül alacsony, 1%-os értéket adott. A dél-koreai Incshon Nemzeti Egyetem fejlesztőinek beszámolója alapján, azonban most sikerült megalkotni egy ultravékony szilíciumréteget, mely egy áttetsző cink és nikkel-oxid félvezető közé lett elhelyezve. Ezzel a fejlesztés a sima áttetsző megoldásokhoz képest az elektromágneses sugárzás hosszabb megoldásait is képes hasznosítani, a fotongyűjtést pedig hatékonyabban végezni. A megoldásban a töltött részecskék gyorsabban jutnak el az elektródákhoz, miközben a felület kevésbé fényes és akár felhős napokon is képes energiát termelni. A koncepció hatékonysága sajnos nem ismert, de a kutatók bíznak abban, hogy áttörést értek el, és a való életben is hasznosítható terméket sikerült kifejleszteniük.  

Forrás: