Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szerdán közzétett jelentés (a továbbiakban: jelentés) megállapítja, hogy a megnövekedett éghajlati törekvések és a nettó nulla kötelezettségvállalások ellenére a kormányok továbbra is azt tervezik, hogy 2030-ban több mint kétszer annyi fosszilis tüzelőanyagot állítanak majd elő, mint amennyi összhangban lenne Földünk 1,5 Celsius-fokban maximalizált globális felmelegedési korlátozásával.

Az először 2019-ben közzétett jelentés a kormányok által tervezett szén-, olaj- és gáztermelés és a globális termelési szintek közötti különbségeket mérte, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás hőmérsékleti korlátaival összhangban. A mostani, két évvel később megjelent jelentésből kitűnik, hogy a termelési rés nagyrészt változatlan.  

A kormányok az elkövetkező két évtizedben a globális olaj- és gázkitermelés növekedését, valamint a szénkitermelés mérsékelt csökkenését vetítik előre. Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója szerint „az éghajlatváltozás pusztító hatásait mindenki láthatja. Még van időnk korlátozni 1,5 Celsius-fokra a hosszú távú felmelegedést, ez a lehetőség azonban gyorsan lezárul.” – tette hozzá.

Ploy Achakulwisut, a jelentés fő szerzője szerint a kutatás egyértelmű, a globális szén-, olaj- és gáztermelést azonnal és meredeken mérsékelni kell, a kormányok azonban ennek ellenére is a földgáz és a kőolaj felhasználásának növelését tervezik. A világ országainak termelési tervei és előrejelzései 2030-ra körülbelül 240%-kal több szenet, 57%-kal több olajat és 71%-kal több gázt eredményeznének ahhoz képest, ami a 1,5 Celsius-fokos cél elérését lehetővé tenné. A gáztermelés folyamatos, hosszú távú globális bővülése nem áll összhangban a Párizsi Megállapodás hőmérsékleti korlátaival.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány kezdete óta a világ feltörekvő országai, a G20-csoport tagjai 300 milliárd dollárt különítettek el fosszilis energiatermelésre, jóval többet, mint megújuló energiaforrásokra. Lucile Dufour, a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet vezető politikai tanácsadója azonban pozitívumként értékelte a fosszilis energiatermelés nemzetközi pénzügyi támogatásának csökkenését.

Forrás: