Becslések szerint a világ népessége 2050-re a 9,8 milliárd főt is elérheti, ezért a tudósok új módszerek kidolgozása révén igyekeznek megoldást találni az – éghajlatváltozással is összefüggő – élelmiszerhiány leküzdésére.

Patricia Harvey, a Greenwichi Egyetem (University of Greenwich) Természeti Erőforrások Intézetének professzora az élelmezés új lehetőségeit kínáló óceán-flexitarianizmus úttörője, a kutató csapatával a mikroalgák, mint megújuló, fenntartható és tápláló élelmiszerforrások fogyasztásának lehetőségeit vizsgálja.

Az apró, fotoszintetizáló növények édes- és sósvízi környezetben egyaránt előfordulnak, míg egyes algák mérgezőek lehetnek, de számos tápanyagban gazdag faj is létezik. „Már egy evőkanál kékalgából kivont spirulina is négy gramm fehérjét, valamint kálciumot, vasat, magnéziumot és káliumot tartalmaz. „A halak táplálékául szolgáló mikroalgák az Omega-3 zsírsavak eredeti forrásai, de karotinoid vitaminokban és telítetlen zsírsavakban is gazdagok ” – hangsúlyozta Harvey.

Míg Európában a halfogyasztás elterjedtebb, mint bárhol máshol a világon, az algákat ezen a kontinensen egyelőre nem használják emberi fogyasztásra, ezzel szemben például Kínában népszerű tápláléknak számítanak.

Mivel a népességnövekedés következtében a föld- és az édesvízhiány veszélye fenyeget, Harvey szerint a jövő generációk élelmezése szempontjából a mikroalgák jelenthetik a megoldást. A kutató érvelése szerint: “a többi növényhez hasonlóan az algák is szén-dioxidot fogyasztanak, napenergiát használnak, nem kell nagy teljesítményű energiarendszerekkel termesztenünk őket, és az óceánból származó sós vízben nőnek, amit nem ihatunk meg”.

Harvey és csapata jelenleg a Dunaliella nevű mikroalgafajtát tanulmányozza, lobbizásuknak köszönhetően pedig az európai kultúrában szokatlan ízvilágú növény néhány éven belül az Egyesült Királyság területén már fogyaszthatóvá válhat.

Forrás: