A mesterséges intelligencia alapú megoldásokat széles körben alkalmazzák az ipar számos területén. Az utóbbi időben a mesterséges intelligenciára épülő építőipari alkalmazások fokozatos térnyerése is megfigyelhető. A technológia építőipari jelentősége elsősorban az iparág által naponta előállított hatalmas adatmennyiség hatékony feldolgozásában és a szerteágazó információk gépi tanulás útján történő iparági hasznosításában rejlik. Az építési területtel összefüggésben a robotgyártást először Japánban alkalmazták az 1970-es években a moduláris házak ipari előregyártásában.

A kollaboratív robotok (cobotok) olyan robotok, amelyeket az emberekkel való együttműködésre terveztek. Ezeknek a robotoknak az építési beruházásokon való alkalmazása szintén egy aktuális téma a nemzetközi fenntarthatósággal összefüggő kutatásokban. A mesterséges intelligencia építőipari alkalmazhatóságának egyes kérdéseit és a megjelent szakirodalom áttekintést számos szerző megtette az elmúlt időszakban és egyöntetűen arra a megállapításra jutottak, hogy a vonatkozó publikációk éves száma emelkedő tendenciát mutat. A növekedés 1997 és 2021 közötte egyértelműen kimutatható.

A mesterséges intelligencia építőipari kutatásában Kína és az Egyesült Államok tekinthetők az élen járónak, de Ausztrália, Hongkong, India, Malajzia és az Egyesült Királyság szerepe is jelentős.

A legújabb szakirodalmi források arra is rámutatnak, hogy a robotok intenzív alkalmazása javította a termelékenységet, megközelítőleg 36%-kal növelte a munkatermelés éves növekedési ütemét, és a becslések szerint évente 1,3 billió dollár értékkel gazdagította a világot.

Az építőiparban számos olyan munkafolyamat létezik, amely részben vagy egészben kiváltható robotok közreműködésével.

Az első cobotokat Edward Colgate professzor és Michael Peshkin, a Northwestern University munkatársai fejlesztették ki 1996-ban.   A cobotok első generációja még nem rendelkezett motorral és nagyfokú passzivitás jellemezte. A mai cobotok általában már érzékelőkkel vannak felszerelve, és nagyon érzékenyek az előre nem látható műszaki problémák észlelésére, pl. lezuhanó vagy becsapódó tárgyak esetén. Ezért a jelentőségük a munkahelyi biztonság terén kiemelkedő.

Xinyao friss tanulmány szerint a corobot technológia alkalmazása növeli a termelékenységet, csökkenti a munkaerő-felhasználást (pl. intenzitás, mennyiség) és a corobotok közreműködése révén javul a minőség is. A corobotok hatékony integrációjának feltétele azonban az emberhez hasonlóan a tanulás: a megfelelő feladatellátás érdekében a robotoknak is megfelelő szakmai ismeretekkel kell rendelkezniük, emberi viselkedést és gondolkodást kell szimulálniuk ahhoz, hogy az emberek fizikai helyettesítésről a szellemi helyettesítésre is áttérhessenek. Ez azt is jelenti, hogy ezeket a robotokat is meg kell tanítani az építési feladatok emberszerű és intelligens megoldására. 

Az együttműködés egy másik szintje, amikor a robotok nem emberekkel, hanem más robotokkal működnek együtt. A témában megjelent legfrissebb szakirodalmi tanulmányok arra az eredményre jutottak, hogy a robotika részleges vagy integrált alkalmazása az építőipari termelési rendszerekben a teljes termelési láncot megváltoztathatja, attól függően, hogy a hagyományos munkaerőt milyen mértékben váltják fel.