A zöld épületek földhőszivattyús rendszereinek hatékony működése magas szintű üzemeltetési előírásokra támaszkodva érhető el. A burokszerkezet magas hőteljesítményének előnyeit kombinálva az energiatakarékosság és a károsanyag-kibocsátás csökkentés tovább javítható. A hőcserélő típusa szerint a hőszivattyús-rendszereket általában felszíni víz hőszivattyús (SWHP), talajvíz hőszivattyús (GWHP) és talajhoz kapcsolt hőszivattyús (GCHP) rendszerekre soorlja a szakirodalom. A fenti rendszerek hőforrásai a felszíni víz, a talajvíz és a talaj. A GSHP-k általában nagyobb energiahatékonysággal rendelkeznek, mint a levegős hőszivattyúk, mivel a föld alatti talajhőmérséklet viszonylag stabil, nyáron alacsonyabb, mint a kültéri, télen pedig magasabb, mint a külső hőmérséklet (Sarbu et al. (2014).
Egy szeptemberben megjelent tanulmány a kínai a zöld építési projekteket vizsgálta (Liu et al. (2022). A kutatás szerint száma Kínában a meglévő zöld épületek értékelési rendszere gyakran egyetlen épület vagy épületek összteljesítményén alapul, és ritkán célozták meg az épületüzemeltetés során alkalmazott energiatakarékos technológiák hozzájárulási arányának vizsgálatát.
Az utóbbi időben számos tanulmány foglalkozott a földhőszivattyús-rendszer tervezési paramétereivel, kapcsolt energiamódjaival, szabályozási stratégiáival, tényleges működési feltételeivel és egyéb vonatkozásaival. A meglévő tanulmányok gyakran figyelmen kívül hagyják az épülettest teljesítményének az energiafogyasztásra és az energiahatékonyságra gyakorolt hatását, és nem állapítják meg az épülettest és az energiarendszer közötti kapcsolatot. A zöld épületek és a hőszivattyús rendszerek kapcsolódási szerepének tükrözése érdekében a kutatók kidolgoztak egy, az alkalmazási hatás értékelésére szolgáló rendszert. Az értékelési rendszer alkalmazható a működési optimalizálásra és a beruházási döntés támogatására. A hivatkozott tanulmányban felvázolt modellben a zöld épületek hőszivattyús rendszere a terhelés előrejelzésére, a letisztult tervezésre, a nagy teljesítményű berendezésekre és a magas szintű üzemeltetés menedzsmentre támaszkodik a rendszer energiahatékonyságának javítása érdekében. Az épülettest teljes terhelési intenzitáscsökkentésének előnyeivel kombinálva pedig a beltéri környezet komfortja tovább érhető el a kisebb energiafogyasztás mellett.
A rendszer a technológia, az energiatakarékosság, a környezetvédelem és a gazdaságosság szempontjait foglalta magában, huszonegy mennyiségi értékelési indexszel. A legmagasabb súlyindex a kritérium, az alkritérium és az index rétegben a műszaki (0,69), a rendszerteljesítmény (0,33) és a rendszer fűtési teljesítménytényezője (0,12) volt. Azonos szintű indexben ők voltak a legnagyobb hatással az alkalmazási hatás értékelésére. A legalacsonyabb súlyindex a gazdasági index (0,08), a beruházás megtérülési ideje (0,04) és az egységnyi hűtési energiahatékonysági mutató ingadozási rátája (0,02) volt. A tanulmány a rendszer működésének optimalizálásához nyújt részletes útmutatást, melyet érdemes az ilyen rendszerek kialakításánál figyelembe venni.
Forrás:
Liu, X., Zuo, Y., Yin, Z., Liang, C., Feng, G., & Yang, X. (2022). Research on an evaluation system of the application effect of ground source heat pump systems for green buildings in China. Energy, 125374. Sarbu, I., & Sebarchievici, C. (2014). General review of ground-source heat pump systems for heating and cooling of buildings. Energy and buildings, 70, 441-454.
