A zöld finanszírozási gyakorlatok és a hagyományos pénzügyi gyakorlatok közötti fő különbség abban keresendő, hogy a zöld finanszírozás esetén a környezeti fenntarthatósággal, társadalmi felelősségvállalással és kormányzással (ESG) kapcsolatos kritériumok alkalmazása az elsődleges. A hagyományos pénzügyi gyakorlatok elsődlegesen a pénzügyi hozamokra fókuszálnak, míg a zöld finanszírozás célja a gazdasági nyereség elérése a fenntarthatósági szempontok érvényesítése révén. A zöld szempontok finanszírozási érvényesítése sokrétű, hiszen egy-egy zöld cél érvényesítése mellett annak kapcsolódó – társadalmi és gazdasági – hatásait is mérlegelni kell.
A zöld finanszírozás szakirodalma folyamatosan bővül. Számos szerző hangsúlyozza a zöld finanszírozás előnyei között a fenntartható gazdasági növekedés elősegítését, a környezetszennyezés csökkentését és a hosszú távú társadalmi-gazdasági változások elérését az éghajlatváltozás és az erőforrás-hiány kockázatainak mérséklése révén.
Egy Kínában végzett kutatás kimutatta, hogy a zöld finanszírozás és a pénzügyi innováció csökkenti a szén- dioxid- és az üvegházhatású gázok kibocsátását és javítja a környezeti teljesítményt. Hasonlóképpen, Dél- Ázsiában a zöld finanszírozási kezdeményezések a szén- dioxid- kibocsátás jelentős csökkenéséhez vezettek, amely jól mutatja a régió előrehaladását a zöld gazdaság fellendülése terén. Európában a folyamatosan konkretizálódó szabályozási keretek javították a környezeti, társadalmi és kormányzási szempontok átláthatóságát. A finanszírozás a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság egyensúlyának katalizátorává vált.
A zöld finanszírozás érdekében különböző fenntartható pénzügyi termékek kerültek kifejlesztésre, ideértve a zöld kötvényeket, a zöld részvényeket, a fenntartható kölcsönöket és biztosításokat. Ezek az eszközök a tőkebefektetéseket környezetbarát projektek felé irányítják.
A zöld finanszírozású pénzügyi technológia (fintech) jelentős szerepet játszott a pénzügyi integráció fokozásában és a zöld tőke mozgósításában. A fintech integrációja a zöld finanszírozásba jelentős hatással van az emberi termelékenységre, javítja az erőforrások elosztásának hatékonyságát, optimalizálja a tőkehasznosítást és elősegíti a technológiai innovációt.
Forrás:
Fia, Dialysa, Sulaksana. (2023). Green Financing : One Effort Achieving Sustainable Development. Banking & Managemnet Review, doi: 10.52250/bmr.v11i2.562
(2022). Green Finance: Clarifying Functions and Capacity. doi: 10.1007/978-981-16-9024-2_4
Joseph, Jez. (2023). Green Finance and Fintech: Toward a More Sustainable Financial System. Sustainable finance, doi: 10.1007/978-3-031-29031-2_12
Farzana, Rashid., Azmat, Ullah. (2023). Practices of Green Financing and Sustainable Development: Scope and Complexity. International journal of sustainable and green energy, doi: 10.11648/j.ijrse.20231201.12
Vesna, Martin. (2023). Green Finance: Regulation and Instruments1. Journal of Central Banking Theory and Practice, doi: 10.2478/jcbtp-2023-0019
Shruti, Aurora., Vasudha, Kumar. (2021). Green finance: accomplishments and challenges.
Miriam, Broucek. (2023). „Green Loans“: Rahmenbedingungen und Wirkungsweise. Nachhaltigkeitsrecht, doi: 10.33196/nr202301008401
I, .I., Prosvirina., N., S., Dovbiy. (2020). Selection of Sources of Traditional and Green Financing for the Best Available Techniques. doi: 10.31107/2075-1990-2020-4-101-116
