A klímaváltozás negatív hatásainak elkerülése csak akkor lehetséges, ha biztosított a globális fenntartható fejlődés és a tiszta és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás. Ehhez a minőségi változáshoz stabil finanszírozás szükséges, így a pénzügyi szektor nagyon fontos kihívás előtt áll. Ez azért is így van, mert a hagyományos finanszírozási módszerek kereskedelmi szempontból nem minden esetben alkalmazhatók a zöld átálláshoz. Ugyanakkor az alacsony hozam és a megnövekedett kockázatok eltántoríthatják a magánbefektetőket a környezetvédelmi projektek finanszírozásától és befektetésétől, ezért nagyon fontos szerepe van az állami támogatásoknak és ösztönzőknek az áru- és szolgáltatástermelés zöldítéséhez és ökomodernizációjához, valamint a tiszta technológiák fejlesztéséhez.
A szakirodalom széles körben foglalkozik a zöld pénzügyi eszközökkel és azok hatásával. A zöld pénzügyi eszközöknek alapvetően két nagy csoportját szokták megkülönböztetni a tiszta technológiák fejlesztések szempontjából: egyfelől az olyan projekteket, amelyek a meglévő technológiákat fejlesztik a kibocsátások csökkentése érdekében, illetve az olyan innovatív projekteket, amelyek teljesen megszüntetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az elemzések szerint a K+F támogatások növelik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák hatékonyságát, különösen az energiaintenzív vállalatok esetében. A zöld kötvények felhasználása a klímafinanszírozásban rövid és hosszú távon is csökkenti a kibocsátásokat.
Koval és szerzőtársai kiemelik a zöld pénzügyi eszközök besorolásának és kutatásának fontosságát, valamint a pénzügyi irányítási mechanizmusok alkalmazásának fontosságát a tiszta technológiák támogatása érdekében. A szén-dioxid-adók és a zöld kötvények hatékony eszközök lehetnek a kibocsátások csökkentésében és a gazdaság dekarbonizálásában. A szén-dioxid-adók, valamint a megújuló energiákba, az áruk és szolgáltatások előállítási technológiájába történő befektetések – különböző mértékben – jelentősen csökkenthetik a szén-dioxid-készleteket és a CO2-kibocsátást. A gazdasági rendszer adói mellett a zöld pénzügyi eszközök finanszírozási forrása lehet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású (tiszta) technológiák területén a K+F ösztönzését célzó kormányzati politika által ösztönzött közvetlen befektetés is. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák területén a környezetvédelemre és a termelésre összpontosító kutatás-fejlesztések képezik a „zöld” hitelek egyik fő fókuszterületét. Az átfogó zöldfaktor termelékenység nagymértékben javítható zöldhitel-szabályozási politikákkal, ami azt jelzi, hogy a környezetvédelmi kutatás és fejlesztés a zöldfaktor termelékenység mozgatórugója lehet.
Forrás:
AbdulRafiu, A., Sovacool, B. K., & Daniels, C. (2022). The dynamics of global public research funding on climate change, energy, transport, and industrial decarbonisation. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 162, 112420.
Wen, S., & Jia, Z. (2022). The energy, environment and economy impact of coal resource tax, renewable investment, and total factor productivity growth. Resources Policy, 77, 102742.
Fan, J., & Teo, T. (2022). Will China’s R&D investment improve green innovation performance? An empirical study. Environmental Science and Pollution Research, 29(26), 39331-39344.
Zhang, D. (2021). Green credit regulation, induced R&D and green productivity: Revisiting the Porter Hypothesis. International Review of Financial Analysis, 75, 101723.
Koval, V., Laktionova, O., Atstāja, D., Grasis, J., Lomachynska, I., & Shchur, R. (2022). Green financial instruments of cleaner production technologies. Sustainability, 14(17), 10536.
