Azáltal, hogy a forrásokat zöld projektekre irányítják, a zöld finanszírozás támogatást nyújthat a vállalkozások számára a fenntartható finanszírozáshoz, arra ösztönzi őket, hogy a gazdasági fejlődés során jobban vegyék figyelembe a környezeti és társadalmi felelősségüket, és szinergikus fejlődést érjenek el a gazdaság, a társadalom és a környezet terén is.
Egy kínai kutatás (Huang és Ren, 2024) a nem pénzügyi és ingatlanpiaci tőzsdén jegyzett vállalatok zöld innovációit vizsgálta a zöldpénzügyi reformok viszonylatában. A zöld pénzügyi reform célja a fenntartható fejlődés előmozdítása, környezetbarát befektetések ösztönzése. Ezeket a reformokat nemzetgazdasági szinten különböző intézkedésekkel támogatják, így például a zöld kötvénypiacok fejlesztése, a zöld biztosítások, a termékfejlesztések előmozdítása, és a környezetvédelmi projektek támogatása. Ezek a reformtörekvések hozzájárulnak az éghajlatváltozás és egyéb környezeti kihívások kezeléséhez, elősegítve egy fenntarthatóbb gazdasági rendszer kialakítását. A zöld pénzügyi reform és a digitalizáció jelentős hatással van a vállalati zöld innovációra. A zöld finanszírozás reformja elősegíti a környezetvédelmi projektek finanszírozását a zöld finanszírozáson és a zöld kötvénypiacokon keresztül, ösztönözve a fenntartható beruházásokat. A bankok mindig is döntő szerepet játszottak a zöld pénzügyi reform kidolgozásában, és a korai méréseket és kezdeményezéseket a bankszektorra összpontosították (Jiao et al., 2023). Az olyan tanulmányok, mint Street és Monaghan (2017), a bankokhoz kapcsolódó zöldfinanszírozási mutatókat választottak zöld szolgáltatásaik szintjének értékelésére. Jeucken (2010) az észak-amerikai, európai és ázsiai-csendes-óceáni bankok zöldfinanszírozási szintjét mérte, és azt találta, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térség lemaradt, míg Európa kiemelkedő. Chami és mtsai. (2002) kutatásai arra mutattak rá, hogy a zöld pénzügyi reform csökkentheti a kockázatot a pénzintézetek befektetési tevékenységében.
A kutatás kiemeli, hogy a digitalizáció a fejlett digitális technológiák átvételét jelenti, melyek átalakítják az üzleti modelleket, folyamatokat és szolgáltatásokat. A digitális gazdaság korszakában a digitális átalakulás a gazdasági fejlődési trendeknek megfelelő magas szintű változást jelent. Makroszempontból a tudósok úgy vélik, hogy a digitális átalakulás átfogó digitális platformok létrehozásán keresztül éri el a társadalmi fejlődést. Legner et al. (2017) társadalmi jelenségként írta ezt le, ahol a digitális technológiát széles körben használják. Leviakangas et al. (2017) azzal érvelt, hogy a digitális átalakulás példátlan és széles körben alkalmazható digitális platformot kínál a társadalom számára az erőforrások, képességek és tudás újraegyesítésével. Mikroszempontból sok tudós úgy tekint a digitális átalakulásra, mint a vállalatok proaktív feltárására annak érdekében, hogy digitális technológia segítségével átalakítsák üzleti környezetüket. Singh és Hess (2020) úgy érveltek, hogy a digitális átalakulásnak nemcsak a digitális változás folyamatát kell magában foglalnia, hanem annak az üzleti modellekre és a vállalati ökoszisztémákra gyakorolt hatását is. Gavrila és Ancillo (2021) a digitális átalakulást a vállalkozások azon kísérletének tekintették, hogy áttérjenek a hagyományosról a digitális alapú üzleti modellekre. Ide tartoznak többek között a felhőalapú megoldások, a BigData, a mesterséges intelligencia és a dolgok internete (IoT), melyek révén a vállalatok hatékonyabbá és versenyképesebbé válnak.
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a zöld pénzügyi reform és a digitalizáció kombinációja jelentősen növeli a vállalati zöld innováció szintjét. A heterogenitási tesztek azt mutatták, hogy ez a hatás erősebb a kínai nem állami tulajdonú és feldolgozóipari vállalatoknál.
A digitális átalakulás különösen a nem állami tulajdonú vállalatoknál jelentősen elősegíti a zöld innovációt, ami valószínűleg azt tükrözi, hogy a piaci verseny kritikusabb tényező a nem állami tulajdonú vállalkozások számára. A digitális átalakulás lehetővé teszi a nem állami tulajdonú vállalkozások számára, hogy rugalmasabban reagáljanak a piaci igényekre és növeljék a termelés hatékonyságát, alkalmazkodva a zöld termékek és szolgáltatások iránti igényhez. A zöld innováció vállalkozások általi megvalósítása szorosan összefügg iparági adottságaikkal. Ezért a digitális átalakulásnak a vállalati zöld innovációra gyakorolt hatása a digitális pénzügyi reform keretében iparáganként változik.
Forrás:
Huang, F., & Ren, Y. (2024). Harnessing the Green Frontier: The Impact of Green Finance Reform and Digitalization on Corporate Green Innovation. Finance Research Letters, 105554.
Jiao, Y., Xu, F., & Yang, H. (2023). Does Urban Greening Construction Promote Technological Innovation of Enterprises? Evidence from China. Prague Economic Papers, 32(6), 628-658.
Street, P., & Monaghan, P. E. (2017). Assessing the sustainability of bank service channels: the case of the co-operative bank. In Sustainable banking (pp. 72-87). Routledge.
Jeucken, M. (2010). Sustainable finance and banking: The financial sector and the future of the planet. Routledge.
Chami, R., Cosimano, T. F., & Fullenkamp, C. (2002). Managing ethical risk: How investing in ethics adds value. Journal of Banking & Finance, 26(9), 1697-1718.
Legner, C., Eymann, T., Hess, T., Matt, C., Böhmann, T., Drews, P., … & Ahlemann, F. (2017). Digitalization: opportunity and challenge for the business and information systems engineering community. Business & information systems engineering, 59, 301-308.
Leviäkangas, P., Paik, SM, & Moon, S. (2017). Lépést tartani a digitalizáció ütemével: Az ausztrál építőipar esete. Technology in Society, 50 , 33-43.
Wu, L., Lou, B., & Hitt, L. (2019). Data analytics supports decentralized innovation. Management Science, 65(10), 4863-4877.
Singh, A., & Hess, T. (2020). How chief digital officers promote the digital transformation of their companies. In Strategic information management (pp. 202-220). Routledge.
Gavrila, S. G., & de Lucas Ancillo, A. (2021). Spanish SMEs’ digitalization enablers: E-Receipt applications to the offline retail market. Technological Forecasting and Social Change, 162, 120381.
