A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tegnapi nap folyamán közzétette az aktuális Zöld pénzügyi jelentését (a továbbiakban: Jelentés). A 2023-as naptári év eredményeire támaszkodó dokumentum a zöld átállás és a klímaváltozás elleni küzdelem mérföldkövei kapcsán globális és hazai kontextusban is ellentétes előjelű változásokról számol be, azonban a lényegi kérdéseket illetően optimista marad.
Az előző esztendő margójára felkerülő tényt rendkívüli, s igencsak sajnálatos rekordként könyvelhetjük el, miszerint az iparosodás előtti időszakra számított globális átlaghőmérsékletet 2023-ban immár 1,48 oC-kal haladtuk meg. Mi több, becslések azt sugallják, hogy ezen adat és egyben 2023 sokkal inkább egy folytatódó negatív tendencia köztes állomása, mintsem a klímakrízis várva várt fordulópontja. Ebben, ha egyenlőtlen hozzájárulás mellett is, de elvitathatatlan szerepe van valamennyi európai államnak, köztük hazánknak is. A Jelentés hangsúlyozza, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását érintő 2030-as vállalásaink felé vezető úton az Európai Unió átlagértékéhez (32,5 %) képest kedvezőbb (41,7 %) helyzetkép figyelhető meg, azonban az elkövetkező 6 év során szükséges további 13,3 százalékpontos javulás az eddigi előrehaladási ütemet tekintve különösen nagy kihívást fog jelenteni.
Az MNB a Jelentésben arról is beszámol, hogy Banki Karbonkockázati Index alapján nőttek a klímakitettségek a hitelezési portfólióban, melyben a legnagyobb hozzájárulást az energiatermelés és a mezőgazdasági tevékenységek előmozdítására nyújtott banki termékek jelentik. A tendenciák kedvezőbbre fordítását és a már foganatosított zöld kezdeményezések támogatását az MNB folyamatos adatszolgáltatással igyekszik segíteni, mely kiegészül a vállalkozások működésének fenntarthatóságát középpontba helyező ESG ajánlással. Emellett számottevő lépés, hogy az MNB a korábbi pozitív visszajelzések és eredmények (pl. a napelemekkel való villamosenergia-termelés részarányának több mint 5 százalékpontos növeléséhez történő kimutatható hozzájárulás) alapján meghosszabbította a zöld átállás egyik fő hazai irányadó kezdeményezésének számító Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programot.
A Jelentés szerint az előbbiek mellett érdemi hatással bír, hogy 2023-ban lényegesen nőtt a zöldkötvény-kibocsátás üteme, míg az alapkezelői oldalról nézve megközelítőleg 80 %-kal nőtt az ESG alapon könyvelt vagyon volumene. Ehhez természetesen nagyban hozzájárult, hogy mind a befektetői bizalom, mind az ügyfelek ESG szempontokat érintő tájékozottsága folyamatosan erősödik, melyet makro szinten jelentősen előmozdítanak a CSRD irányelvnek megfeleltethető vállalati működés irányába tett előkészületek, ennek hozományaként pedig a megfelelő felkészültséggel rendelkező szakemberek mindennapi szerepvállalása. A zöld átállást megalapozó tudás birtokában lévő szakértők munkapiaci jelenlétének erősítéséhez az MNB is aktívan hozzájárul: a zöld pénzügyi témában tartott rendszerek oktatások és workshopok mellett több hazai felsőoktatási intézménnyel is oktatási-kutatási kooperációt alakított ki, melynek révén a fenntartható pénzügyi törekvések egyre inkább az egyetemi ismeretanyag szerves részeként is megjelennek.
Mint látható, a zöld átállás felé vezető úton a globális és hazai klímavállalások által kijelölt elvárásoknak való megfelelést több részsiker is kíséri, azonban a mindannyiunk számára egyre fokozódó krízisek terhe legalább annyi új kérdést vet fel, mint amennyire válasz születik. Mindezek tudatában az MNB és annak Jelentése ambiciózus marad, s iránymutatásaival igyekszik megfelelő feltételeket teremteni egy fenntarthatóbb jövő felé vezető úton.
Forrás: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/zold-penzugyi-jelentes/zold-penzugyi-jelentes-2024-majus
