A FinTech az angol „Financial Technology” kifejezésből származik, pénzügyi technológiákat jelent. A FinTech kifejezés egyrészt utalhat olyan digitális pénzügyi szolgáltatóra, amely olyan új innovatív technológiákat használ, amellyel képes magas ügyfélélményt biztosító pénzügyi szolgáltatások nyújtására. Másrészt pedig jelenthet egy új innovatív szoftvert, informatikai rendszert, megoldást is.

A pénzügyi szolgáltatások piacát szabályozó hatóságok felismerték, hogy a FinTech startupok felgyorsítják az innovációt a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszerben. Éppen ezért az Európai Unió olyan irányelveket dolgozott ki, amelyek elősegítik a FinTech startupok belépését a pénzügyi szolgáltatások piacára. Az elmúlt időszakban számos úttörő jogalkotási kezdeményezés indult, amelyek közül kiemelt szerepet kap a világ első átfogó mesterséges intelligencia szabályozási keretrendszerének kidolgozása, melynek célja a MI transzformatív erejének felelős és biztonságos kiaknázása.

A FinTech fő szegmensei az alábbiak:

  • költségkövetés,
  • pénzküldés,
  • fizetés,
  • közösségi tőke finanszírozás,
  • közösségi hitelezés,
  • robot tanácsadás,
  • bankolás,
  • biztosítás,
  • blokklánc.

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) nemrégiben tette közzé FinTech és Digitalizációs jelentését, amely a globális és a magyar FinTech ökoszisztémáról, valamint a hazai banki, biztosítói és újdonságként a befektetési szektor aktuális digitalizációs szintjéről szól. A jelentésből kiderül, hogy a hazai FinTech szektor bővülése folytatódott, hat év alatt megduplázódott a Magyarországon tevékenykedő cégek száma, így immár több mint 200 aktív FinTech vállalkozás van hazánkban. A vállalkozások száma különösen az adatelemzés és üzleti intelligencia, illetve a blokklánc és virtuális fizetőeszközök szegmensek körében növekedett. A hazai bankok digitális fejlettsége a tavalyi évhez képest gyorsuló ütemben tovább javult. A pénzügyi szolgáltatások digitalizációja és az ezt támogató innovatív technológiai megoldások térnyerése töretlen, melyeket a közeljövőben az Európai Unió, így hazánk is átfogó szabályozási keretek között fog ellenőrizni. Az idei évtől kell alkalmazni az Európai Unió új, szabályozott kriptoeszköz-piacának keretrendszerét, amellyel kapcsolatos felügyeleti feladatokat magyar felügyeleti hatóságként az MNB látja el. Emellett az uniós pénzforgalmi szabályozás felülvizsgálata és a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés új keretrendszerének kidolgozása is zajlik, támogatva a nyílt bankolás fejlődését és a nyílt pénzügyek irányába történő elmozdulást, ezzel biztosítva az európai uniós állampolgárok számára a modern pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

A jelentés szerint a FinTech befektetések értéke globálisan ugyan csökkent, de a kis összegű befektetések és a technológiai megoldások iránti érdeklődés erős maradt. A FinTech szektor szegmensei közül továbbra is a digitális fizetési és a hitelezési szolgáltatások a legígéretesebbek, azonban az elmúlt évek magas inflációs környezete érdemi hatást gyakorolt bizonyos FinTech üzleti modellek terjedésére. 2023-ban a kiberbiztonsági kihívások is erősödtek: nőtt a csalási kísérletek száma, valamint a megszerzett adatok és pénzösszegek volumene is, melyben döntő szereppel bír a technológiai fejlődés, kiemelten a mesterséges intelligenciára alapuló megoldások révén. A jelentésből kiderül továbbá, hogy számottevő a Z generáció digitális pénzügyi megoldásokra való nyitottsága is.

A jelentés beszámol arról is, hogy habár a hazai bankok digitális fejlettsége jelentősen javult a tavalyi évhez képest, azonban összességében továbbra is közepesen fejlett digitalizáltsági szintet mutat. Érdemi növekedés volt tapasztalható a termék, ügyfél és partner pillérek esetében is, ami bizonyítja, hogy a hazai bankok digitális átállása széleskörű. Az alkalmazott megoldások közül egyre népszerűbbnek mondható a mobileszközön keresztüli, ún. selfie-s számlanyitás. Minazonáltal a bankok által bejelentett incidensek miatti szolgáltatáskiesések száma három éve folyamatos csökken.

A jelentés kitér arra is, hogy a hazai biztosítók digitalizációs szintje stagnált az elmúlt időszakban, noha néhány intézmény bővítette a digitális csatornákon elérhető ügyintézési funkciókat. Egyelőre a biztosítóknak még csak csekély része vezetett be innovatív témaköröket is magában foglaló képzéseket, illetve hozott létre dedikált szakterületeket annak érdekében, hogy intézményi szinten felkészüljön a mesterséges intelligencia és más innovatív technológiák okozta változásokra.

Az MNB digitalizációs felmérése első alkalommal terjedt ki a befektetési szolgáltatói szektorra. A felmérés eredményei szerint a hazai lakossági befektetési szolgáltatók digitális fejlettsége közepes szintű. A szektor digitális érettsége az ügyfelekkel való kapcsolattartás terén a legfejlettebb, míg a belső folyamatok digitalizáltsága kevésbé előrehaladott. Az ügyfelekkel folytatott kapcsolattartás legnépszerűbb formája pedig a mobilalkalmazás. A szektor szereplői vezetői szinten kiemelten kezelik a digitalizáció kérdéskörét, azonban nem minden intézmény rendelkezik átfogó digitalizációs stratégiával.

Forrás: