Egyes szakirodalmi szerzők szerint a zöld finanszírozás fejlesztése elősegíti a környezet javítását és a szén-dioxid termelékenység növelését. A kutatások nagy része az ipari szerkezet, a technológiai innováció és a gazdasági növekedés szemszögéből elemzi a zöld innováció és a szén-dioxid termelékenység kapcsolatát. Egy, a napokban megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy Kínában a zöld finanszírozás milyen mechanizmussal befolyásolja a szén-dioxid-termelékenységet. Kína 2009-ben a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója lett. A Párizsi Megállapodás 2015-ös elfogadása hangsúlyozta az azonnali globális éghajlati fellépés sürgősségét, és elindította az átmenetet egy olyan gazdaság felé, amely alacsony szén-dioxid-kibocsátású és ellenálló az éghajlatváltozással szemben. Kína kibocsátása 2022-ben 10,55 milliárd tonna volt, ami a globális összkibocsátás 30,7 %-a. A környezeti, társadalmi, irányítási és gazdasági fenntarthatóság elérése érdekében a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta energiára való átállás mellett, jelentős pénzügyi befektetésekre és technológiai innovációra van szükség az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, zöld energia forradalmához.
Li és szerzőtársai 277 város 2010 és 2020 közötti paneladatait felhasználva arra a következtetésre jutottak, hogy egyrészt a zöld finanszírozás pozitív U-alakú összefüggést mutat a szén termelékenységével, másrészt pedig a zöld innováció közvetítő hatással van erre az összefüggésre a zöld ipar és a technológiai innováció támogatásával. Li és szerzőtársai tanulmánya azt is kiemeli, hogy az erőforrásokkal nem rendelkező városokban a zöld finanszírozás hatása a szén-dioxid-termelékenységre nyilvánvalóbb a zöld innováció minőségének javítása által.
A kínai kormány számos jogalkotási és szabályozási kezdeményezésen keresztül 2016 óta intenzíven támogatja a zöld finanszírozást, egyúttal a bankok számára zöldhitel-irányelveket bocsátott ki. Ezt követően ún. zöld finanszírozási reform- és innovációs kísérleti zónák kerültek kijelölésre eltérő gazdasági fejlettség és erőforrás-kapacitás figyelembevétele mellett.
A zöld technikai innováció új technológiai eszközök és eljárások alkalmazása a környezetbarát termékek és technológiák gyártása során a környezeti problémák megoldása és a fenntartható fejlődés fokozása érdekében.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy az innovációk mennyisége sokkal fontosabb. Zeng és mtsai. (2023) úgy gondolják, hogy a zöld finanszírozás erős pozitív hatással van a környezetbarát műszaki innovációkra, és ösztönzőleg hat a zöld találmányokra és a zöld használati modellekre vonatkozó szabadalmakra.
A zöld finanszírozás a zöld iparba áramolhat, és a tőkeirányítás szerepén keresztül elősegítheti a zöld technológiai innovációt a tiszta energia és az ökológiai védelem területén.
Li és szerzőtársai szerint ugyanakkor a zöld innováció minőségének közvetítő hatása nyilvánvalóbb a zöld innováció mennyiségéhez képest.
Forrás:
Zhang, A., Wang, S., & Liu, B. (2022). How to control air pollution with economic means? Exploration of China’s green finance policy. Journal of Cleaner Production, 353, 131664.
Geng, Q., Wang, Y., & Wang, X. (2023). The impact of natural resource endowment and green finance on green economic efficiency in the context of COP26. Resources Policy, 80, 103246.
Zeng, Q., Tong, Y., & Yang, Y. (2023). Can green finance promote green technology innovation in enterprises: empirical evidence from China. Environmental Science and Pollution Research, 30(37), 87628-87644.
Ye, F., Ouyang, Y., & Li, Y. (2023). Digital investment and environmental performance: The mediating roles of production efficiency and green innovation. International Journal of Production Economics, 259, 108822.
Li, J., Qu, S., Peng, Z., Ji, Y., & Boamah, V. (2024). The impact of green finance on carbon productivity: The mediating effects of the quantity and quality of green innovation. Journal of Environmental Management, 370, 122952.
