Az Universiti Sains Malaysia intézménnyel folytatott közös kutatásaink következő állomásához érkeztünk. A kutatási workshop keretében Prof. Dr. Boros Anita ezúttal a körforgásos gazdaság vállalati alkalmazásának motivációs hátterét vizsgálta, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy mi különbözteti meg a valódi szervezeti elköteleződést a pusztán megfelelési célú fenntarthatósági gyakorlatoktól.
Az elmúlt években a körforgásos gazdaság a vállalati fenntarthatósági diskurzus egyik leggyakrabban használt fogalmává vált. Egyre több vállalat publikál fenntarthatósági jelentéseket, vezet be visszagyűjtési rendszereket vagy alkalmaz újrahasznosított alapanyagokat. A kutatási eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy a hasonló kezdeményezések mögött jelentősen eltérő szervezeti logikák húzódhatnak meg.
Workshopunk során a professzor keimelte, hogy a körforgásos gazdaság sikeres alkalmazása nem elsősorban technológiai kérdés. Sokkal inkább azon múlik, hogy a fenntarthatósági célok milyen mélységben épülnek be a vállalati működésbe és döntéshozatalba. A vállalatok egy része elsősorban külső nyomás – szabályozási elvárások, reputációs kockázatok vagy befektetői igények – miatt vezet be körforgásos megoldásokat. Más szervezeteknél azonban a fenntarthatóság a vállalati identitás és az üzleti modell részévé válik.
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a pusztán megfelelés-orientált működés hosszú távon ritkán vezet mélyebb szervezeti változáshoz. Azok a vállalatok, amelyek kizárólag jelentéstételi vagy kommunikációs szempontból foglalkoznak a körforgásos gazdasággal, gyakran csak korlátozott eredményeket érnek el. Ezzel szemben azoknál a szervezeteknél, ahol a fenntarthatósági célok összekapcsolódnak az értékteremtési folyamattal, jóval nagyobb esély mutatkozik a tartós és rendszerszintű átmenetre.
Külön kiemelte, hogy a vezetői szemlélet és a szervezeti kultúra meghatározó szerepet játszik ebben a folyamatban. A körforgásos gazdaság ugyanis nem egyszerűen új technológiák alkalmazását jelenti, hanem gyakran a fogyasztási logika, az ellátási lánc és az üzleti modell újragondolását is.
A workshop során bemutatott eredmények arra is rámutattak, hogy a jövőben várhatóan egyre fontosabbá válik a „greenwashing” és a valódi körforgásos átmenet közötti különbség tudományos vizsgálata. Ez nemcsak a kutatók, hanem a vállalati döntéshozók és a szabályozók számára is kulcsfontosságú kérdés lesz.
