A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a Science of the Total Environment című nemzetközi tudományos folyóiratban számoltak be legújabb kutatási eredményeikről, amelyek az éghajlat változás madarak költésére gyakorolt hatásairól adtak számot. A kutatók több szempontból is elemezték a madarak költési szokásait: mikor kezdődik, mennyit késik a kikelés, milyen hosszú a költési időszak, mekkora a fészekalj, hány fióka kel ki, és mennyire esik egybe a költési időszak a táplálék elérhetőségével. Ezeket a tényezőket összevetették a helyi hőmérsékleti, csapadék- és szélerősségi adatokkal.
Az eredmények számos lényeges összefüggést mutattak: például minél több volt a napi csapadék, annál hosszabbá vált a költési időszak; a fészekaljak mérete pedig azokban az években volt nagyobb, amikor több hűvös nap fordult elő. A kutatók azt is kimutatták, hogy ezek a szaporodási jellemzők az évek során változtak – hasonlóan azokhoz az időjárási tényezőkhöz, amelyekkel összefüggésben álltak. Fontos felfedezés az is, hogy az örvös légykapók költései időben „elcsúsznak” a hernyók megjelenéséhez képest, amely a fiókák fő tápláléka. Ez a szinkronhiány a kirepülő fiókák számának jelentős csökkenését eredményezte. Emellett az is megfigyelhető, hogy a tojók az elmúlt évtizedekben egyre kevesebb tojást raktak – függetlenül az időjárástól is.
A kutatók ezzel rávilágítottak arra, hogy az éghajlatváltozás nem csak a ritka, de a gyakori fajok eltűnését is okozhatja. A fenntartható erdőgazdálkodás célja a fajok kiemelt védelme és ezzel természeti környezetünk megóvása.
Forrás:
Klímaváltozás: a gyakori fajok sincsenek biztonságban – FATÁJ (fataj.hu)
