Egyes kutatások rávilágítottak arra, hogy a textilipar a második legnagyobb környezetszennyező iparág a világon, évente, ugyanis mintegy 92 millió tonna textilhulladék keletkezik globálisan (Ellen MacArthur Foundation, 2017). Éppen ezért van kiemelt jelentősége a textilipari hulladékok újrahasznosításának, erősítve ezáltal a körforgásos gazdaság kialakítását és a fenntartható fejlődést.
A textil újrahasznosításának számos típusával találkozhatunk, így például a mechanikai újrahasznosítás során a textilhulladékot fizikai módszerekkel dolgozzák fel új termékekké. Az eljárás során a szöveteket darálják, kártolják és új fonalakká alakítják (Sandin & Peters, 2018). Ez a technológia különösen hatékony megoldás természetes szálak, mint például a pamut és a gyapjú esetében.
Svédországban a Re:newcell nevű vállalat egy olyan innovatív megoldást fejlesztett ki, amely során fejlett mechanikai-kémiai hibrid technológia alkalmazásával, a pamut-alapú textilhulladékot cellulóz-pépként dolgozzák fel újra, majd új szövetek alapanyagaként használják fel azt (Re:newcell, 2023). Ez a módszer akár 20%-kal is csökkentheti a szálminőség romlását a hagyományos mechanikai újrahasznosításhoz képest.
Az újrahasznosítás egy másik módja a kémiai újrahasznosítás, amely különösen a szintetikus szálak esetében hatékony megoldás. A polietilén-tereftalát (PET) alapú textíliák esetében az Eastman Chemical Company által kifejlesztett molekuláris újrahasznosítási technológia képes a polimereket alapvető építőelemeikre bontani, amelyekből aztán újragyártható a virgin minőségű PET (Eastman, 2022).
Finnországban az Infinited Fiber Company vállalat olyan oldószer-alapú technológiát használ, amely során a cellulóz-alapú textilhulladékot speciális oldószerekkel kezelik, majd új, magas minőségű szálakat állítanak elő (Gabriella Constantinou, 2023). Ez a technológia különösen jó megoldás a vegyes összetételű textíliák újrahasznosításának esetében.
Az Európai Unió a 2025. évtől kötelezővé teszi a textilhulladék szelektív gyűjtését, és bevezeti a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerét (EU Directive 2018/851). Franciaország már 2019-ben bevezette az EPR rendszert a textíliák esetében, amely jelentősen növelte az újrahasznosítási arányokat, ugyanis 2022-ben elérte az 58%-ot (ADEME, 2023).
Japánban a Uniqlo és a Toray Industries együttműködésében létrehoztak egy olyan zárt körű újrahasznosítási rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a használt Uniqlo termékekből új poliészter szálakat állítsanak elő (Toray Industries, 2022). A program keretében 2023-ban több mint 2 millió darab ruhadarabot dolgoztak fel újra.
Az amerikai Renewcell partnersége a H&M Group-pal az ipari léptékű textil-textil újrahasznosítás lehetőségeinek bemutatásában úttörő. A vállalat CIRCULOSE® technológiája képes a pamut és viszkóz hulladékból magas minőségű újrafelhasználható cellulózt előállítani (Renewcell, 2023).
A McKinsey & Company 2022-es tanulmánya szerint a textil újrahasznosítás globális piaca 2030-ra elérheti a 15 milliárd dollárt, jelentős környezeti és gazdasági előnyöket generálva (McKinsey, 2022).
Az életciklus-elemzések (LCA) alapján megállapítható, hogy a textil újrahasznosítás jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Mistra Future Fashion kutatási program szerint a mechanikai újrahasznosítás 70-80%-kal, a kémiai újrahasznosítás pedig 50-60%-kal csökkentheti a CO2-kibocsátást az új szálak gyártásához képest (Mistra Future Fashion, 2019).
A textil újrahasznosítás legnagyobb kihívása a vegyes összetételű szövetek szétválasztása. Egyes kutatások szerint ugyanis a ruházati piac jelentős részét kitevő poliészter-pamut keverékek különösen nehezen kezelhetők a jelenlegi technológiákkal (Textile Exchange, 2023).
A virgin szálak alacsony költségei miatt az újrahasznosított szálak gyakran nem versenyképesek. A „virgin szál” kifejezés a textiliparban az újonnan gyártott, elsődleges nyersanyagokból előállított szálakat jelenti, amelyek korábban még nem voltak feldolgozva vagy használva. A virgin szálak az alábbi csoportokba sorolhatóak:
a) a természetes virgin szálak (ilyen a pamut, valamint a len és a kender),
b) a szintetikus virgin szálak (a poliészter alapúak, a nylon, illetve az akril szálak).
A virgin szálak előnyei az újrahasznosított szálakhoz képest a maximális szálhossz és -erősség, a konzisztens minőség és az előre kiszámítható tulajdonságok. Ezzel szemben a hátrányai, hogy magasabb környezeti terhelést eredményeznek és több természeti erőforrás felhasználása szükséges az előállításukhoz, valamint nagyobb az energiaigényük a gyártásuk során.
Az innovatív újrahasznosítási megoldások térnyerését nagy mértékben gátolja, hogy az újrahasznosított szálak nehezen versenyképesek, hiszen a virgin szálak tömeggyártása miatt alacsonyabb az egységköltsége, az újrahasznosítási technológiák még drágábbak, illetve a környezeti externáliák (szennyezés, erőforrás-felhasználás) költségei nincsenek beépítve a virgin szálak árába. Ez a piaci torzítás akadályozza a körforgásos gazdaság fejlődését a textiliparban, ezért van szükség speciális szabályozási beavatkozásokra és támogatásokra az újrahasznosítás versenyképességének javítása érdekében.
A kutatások azt mutatják, hogy a textil újrahasznosítás területén a jövő a hibrid technológiák fejlesztésében és a digitális megoldások integrálásában rejlik. A blokklánc-alapú nyomonkövetési rendszerek és a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen javíthatja a hulladékkezelés hatékonyságát.
A textil újrahasznosítási programok kapcsán megállapítható, hogy a többszereplős együttműködés, a technológiai innováció támogatása, és a megfelelő szabályozási környezet kialakításában rejlik a siker kulcsa. A következő évtizedben a textil újrahasznosítás álla majd a divatipar fenntartható átalakulásának középpontjában.
Irodalomjegyzék
- ADEME. (2023). Rapport annuel sur le recyclage textile en France. Agence de l’environnement et de la maîtrise de l’énergie. index.php (ademe.fr)
- Eastman Chemical Company. (2022). Enhancing the quality of life in a material way
- https://s29.q4cdn.com/397220757/files/doc_financials/2022/ar/emn-2022-annual-report.pdf
- Ellen MacArthur Foundation. (2017). A new textiles economy: Redesigning fashion’s future. Ellen MacArthur Foundation. https://content.ellenmacarthurfoundation.org/m/6d5071bb8a5f05a2/original/A-New-Textiles-Economy-Redesigning-fashions-future.pdf
- European Union. (2018). Directive 2018/851 of the European Parliament and of the Council of 30 May 2018 amending Directive 2008/98/EC on waste and repealing certain Directives. Official Journal of the European Union, L 150, 109-140.
- Gabriella Constantinou: Textil Innovation Sustanability & Circularity in Finland https://gabriellaconstantinou.com/blog-textiledesign/textile-innovation-in-finland McKinsey & Company. (2022). Scaling textile recycling in Europe—Turning waste into value. McKinsey Sustainability Insights. https://erp-recycling.org/en-nl/wp-content/uploads/sites/67/2023/09/McKinsey-scaling-textile-recycling-in-europe-turning-waste-into-value.pdf
- Mistra Future Fashion. (2019). Environmental assessment of Swedish clothing consumption. Mistra Future Fashion Research Program. DOI:10.13140/RG.2.2.30502.27205
- Re:newcell AB. (2023). Annual sustainability report 2023. Re:newcell AB. Retrieved from https://www.renewcell.com/sustainability-report
- Sandin, G., & Peters, G. M. (2018). Environmental impact of textile reuse and recycling—A review. Journal of Cleaner Production, 184, 353-365. doi:10.1016/j.jclepro.2018.02.266
- Textile Exchange. (2023). Materials market report 2023. Textile Exchange Publications. https://textileexchange.org/app/uploads/2023/11/Materials-Market-Report-2023.pdf
- Toray Industries. (2022). Sustainability report 2022. Toray Industries Sustainability Division.
